6. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Bp. 1988. ÚMKL 259 p. ill.

II. Iratminták - 33.a, b Alapítólevél

33.a ALAPÍTÓLEVÉL Szent István királynak a veszprémvölgyi apácamonostor alapításáról szóló, és Kálmán király parancsára átírt oklevele (1109) Az Úr megtestesülésének 1109-ik esztendejében, a legkeresztényibb király, Kálmán uralkodása idején újították meg ezt a veszprémvölgyi apácák monostoráról szóló ünnepélyes oklevelet. A megújításnak ez volt az oka: Mivel Szent István királynak ezen monostor minden tartozéká.t magában foglaló mindenestül henger alakúra sodort és viaszpecsétjével lepecsételt oklevelének feltörése bizonyos pereskedések miatt elkerülhetetlenül szükségessé vált, ezért miután a felmerült vitás kérdést megoldották, a régi hitelét vesztett oklevelet meg kellett újítani, hogy csak azokat foglalja magában az oklevél, amelyeket a monostor abban az időben kétségtelenül birtokolt, amikor előírták megújítását. Ezek azok, amelyeket ellentmondás nélkül a monostoréinak találtak, amikor Simon pécsi püspök a király parancsára, a veszprémi püspök egyetértésével gondos vizsgálatot tartott és--a; kiderített igazat a legkeresztényibb királynak, Kálmánnak jelentette: Szárberény falu ötvennégy telekkel, ám a faluhoz tartozó föld és erdő közös a falu lakóival. Szántó faluban a Duna mellett először harminc telket adott Szent István király és később még adott ugyanabban a faluban a templom felszentelésekor huszonöt telket. Ebben a faluban még tizenkét halász is van. A falu egészében az apátnőé. A falu teljes vásárvámja és révpénze hét révésszel együtt a monostoré. Adott még Zöld faluban egy szigetet és a szigeten kívül adott egy telket a zöldi révnél marhanevelésre, de ez a föld közös másokkal. A zöldi révnél keszeghalászatuk van. A harmadik falu Mama, a negyedik Sándor, az ötödik Kenése, a hatodik Csetény. Ez utóbbi négy faluban nem közös senkivel a föld és ezért nem szabad senkinek sem ott laknia, hacsak az apátnő meg nem engedi.