5. Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak elkészítéséhez. Összeáll. Szőcs Sebestyén. Bp. 1986. ÚMKL 81 p.
Függelék. Minták a repertórium készítéséhez
pénzügyi, kereskedelmi és közellátási, mezőgazdasági, ipari, építési és közlekedési, közegészségügyi és népjóléti, oktatási, népművelési. Az 1951. március 7-i tanácsülésen a közegészségügyi és népjóléti állandó bizottság átszervezésével létrehozták az egészségügyi, a szociálpolitikai és a begyűjtési állandó bizottságokat. A II. tanácstörvény - az 1954. évi X. törvény - a tanácsi szervezet egységén belül kiemelte a tanács vezető szerepét. Megszüntette a VB-nek azt a felhatalmazását, hogy két ülésszak közötti időben helyettesítse a tanácsot. Nagy súlyt helyezett a bizottsági munkára, s az eredményesség érdekében kibővítette a bizottságok hatáskörét. A NET 1954. évi 17. sz. határozata a tanácsok államhatalmi működése szempontjából a tanácsüléseket tartotta legdöntőbbnek, ezért intézkedett úgy, hogy a korábbi évi négy ülés helyett a tanács havonta ülésezzen. A község társadalmi, gazdasági, kulturális élete legfontosabb feladatainak megoldásáról a tanácsülés döntött. A községgazdálkodási feladatokat függetlenített községgazda, az igazgatási feladatokat pedig a vb szakigazgatási szerve látta el. A fond anyaga az 1950-1966 közötti tanács és vb ülési jegyzőkönyveket, az iktatott iratokat és segédleteiket tartalmazza. Az 1953-1966 közötti évek iratait irattári selejtezés után vettük át. A középszintű rendezés során az a./ állagba kerültek a tanácsülési jegyzőkönyvek, ab./ állagba a vb ülési jegyzőkönyvek, c./ állagba az iktatott iratok és segédleteik, a d./ állagba pedig az adófőkönyvek. Az iktatott iratokat a korabeli ügyiratkezelésben 1950-1951-ben a közigazgatási rendszámok szerint, 1952-