1. Levéltári mikrofilmezés. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1983]. ÚMKL 66 p. ill.

I. A levéltári anyag előkészítése

szükségeaaé, az ujraköttetést a kötést szétbontó levél­tár köteles elvégezni /elvégeztetni/. 2/ A fentiek szerint rendezett iratokat jelze- telni kell. Ideálisnak az tekinthető, ha minden egyes iraton rajta van a teljes jelzet. Ez azonban nagy munka­igénye miatt csak kivételes esetekben /kötetek, okleve­lek, térképek/ érhető el. A jelzetelésnek legalább kö­zépszinten kell megtörténnie, vagyis a legkisebb raktá­ri egységen /csomó, doboz/ belüli legnagyobb levéltári egységeket /ügyirat, alapszám, dosszié stb./ jelzettel kell ellátni. a/ A jelzetnek teljesnek kell lennie, v agyis az ő rző levéltár nevétől kezdve a középszintig lemenőén az identifikálás hoz szükséges minden adatot - rövidítve vagy jelek kel - tartalmaznia kell. T eljes cim: Csongrád megyei Levéltár - Megyei törvényhatóságok és thj. váro­sok - Szeged város levéltára - Kapitalista kor - Szeged város tanácsának iratai - Iratok - 1921. év - 2720. a­lapszám - jelzet: Csongrád megyei Levéltár - IV. - B ­1406a sz. 1921-2720. b/ A jelzetet a levéltári egység /kötet, ügyi­rat, dosszié stb./ első oldalán kell feltüntetni. c/ Kívánatos, hogy a jelzet állandónak tekinthe­tő elemei /a levéltári intézmény neve és felülről az ál­lagszintig bezárólag lefelé található levéltári szintek cime, illetőleg azok rövidítése vagy jele/ fekete szinü bélyegzővel rögzittessenek a levéltári anyagon. d/ A levéltári egységen már feltüntetett jelze­tet, amely rendszerint a teljes jelzetnek csak a második részét tartalmazza, a jelzetelésnél fel lehet használni, ha a félreérthetetlen jelzeteléshez alkalmas. Ez esetben el lehet tekinteni attól, hogy a jelzet a levéltári egy­ség első oldalán legyen feltüntetve. 3/ Az egyes köteteket és az egyes ügyiratokat /numerus, alapszám, dosszié stb./ 1-től kezdődően oldal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom