1. Levéltári mikrofilmezés. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1983]. ÚMKL 66 p. ill.
II. A levéltári anyag mikrofilkmezésének szakmai követelményei
lakat. Nagyon vastag kötet esetén a mélységélesség gyakran ellenőrizendő, ha szükséges, a szakképzett fényképész bevonásával. c/ A levéltári anyag faj táját ól független teendők: Mindenegyes felvétel ugy készítendő el, hogy azon a filmre vett levéltári anyag minden oldala /lapja/ teljes terjedelemben - tehát nemcsak a beirt szöveges rész - rajta legyen. Különös figyelmet kell forditani az egyes oldalak /lapok/ tetején vagy alján levő kis számokra vagy betűjelekre. Ha a felvevőgép olyan felvételszámlálóval is rendelkezik, amely a filmkockákat számozza, ügyelni kell arra, hogy az első számozott felvétel a tekercs elején a 6. felvétel /azaz a levéltári állag táblája, lásd: 11/2/, a tekercs végén pedig az utolsó előtti /azaz a levéltári anyagról készült utolsó/ felvétele legyen. A tekercs első felvételén szereplő jelmagyarázó tábla ábráinak alkalmazása a felvételezés során. Ezek az ábrák 4x4 cm-es nagyságú kartonlapokra foto eljárással vagy más módon sokszorosítva minden felvevőgép felszereléséhez hozzátartoznak. Az egyes iratoldalak előtt vagy inkább azokkal együtt való felvételezésük több célt szolgál. Egyrészt - a levéltári mikrofilmmel szemben -támasztott alapkövetelményeknek megfelelően - a levéltári anyag fizikai állapotáról, másrészt a számozott, de nem felvételezett üres oldalról vagy oldalakról és az esetleges számozási hibákról tájékoztatnak. Az alant egyenként ismertetendő ábrák minden esetben a megfelelő helyen alkalmazandók, ha ez szükséges, de ügyelni kell arra is, hogy feleslegesen /vagy tévesen/ ne kerüljenek ilyen ábrák a felvételre, Felesleges alkalmazásuk legalább olyan félrevezető, mint alkalmazásuk mellőzése. 1. ábra: Kötéshiba folytán keletkezett szőveghiány. Ha a kötés az egész köteten keresztül szöveget
