1. Levéltári mikrofilmezés. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1983]. ÚMKL 66 p. ill.
II. A levéltári anyag mikrofilkmezésének szakmai követelményei
ugy, hogy két kisméretű irat kerüljön egy felvételre. Eltérő szinü és kqnturu Íráss al rendelkező iratok esetében /akár többféle tinta használatáról, akár nedvesség okozta elszíneződésről van szó/ annyiféle megvilágítással /expozíciós idővei/ kell felvételeket késziteni, ahányféle szinü illetve konturu rész az iraton van. Gyakorlatilag tehát mindegyik fajta Írásnak megfelelően kell egy-egy felvételt késziteni. Leszámozatlan, kutfő-tét el vagy alapszám-iktatósjzámrendszerben kezelt iratok esetében ügyelni kell arra, hogy a kútfő /alapszám/ első irata rendszerint borítólapként használatos, s ebben találhatók az egy kútfőhöz /alapszámhoz/ tartozó iratok /tételek, iktatószámok/. Felvételezés előtt ezt le kell venni az iratokról, s első oldalként a levéltári jelzetet őrző oldalt felvételezve, a lap négy oldala képezi a kútfő /alapszám/ első négy felvételét. Ezután következnek a benne őrzött iratok felvételei. Az iratcsomó /agy doboz tartalma/ bármely okból történő szétesése esetén a következő a teendő: a/ Ha az iratok lap- vagy oldalszámozottak, a felvételező számrendbe összerakja azokat és utána - meggyőződ' ve róla, hogy egy 1 szám sem hiányzik - folytatja a felvételezést. b/ Ha az iratok nincsenek leszámozva, jelenti a levéltárosnak a csomó /doboz tartalma/ szétesését, aki az iratok megtekintése után /helyreállítandó rendjük típusától függően/ vagy maga rakja rendbe vagy a felvételezővel, szükség esetén az előkészítővel rakatja rendbe azokat. A felvételezés mindkét esetben csak az iratok eredeti rendjének maradéktalan helyreállítása után folytatható. Oklevelek. Függő pecséttel ellátott pergamen oklevelek esetében gyakran előfordul, hogy a pergamen visszahajtott alsó része /szaknyelven: a plica, ejtsd: plika/ takarja a. szöveget. Ez esetben az oklevélről először eredeti helyzetben készitendő felvétel, majd a plica visszahajtásával ugy, hogy a plica által takart és a plica belső
