Tamáska Péter: Gondolatok a számítástechnikai adathordozók archíválásának kérdésköréhez. Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. 3–10.

kezeljük-e ezeket a jövőben, vagy bizonyos időközökben „metszet"-eket gyűjtsenek tőlük az illetékes levéltárak? 4. Terminológiai szótár készítése. Elsősorban az egymásnak megfeleltethető levéltári és számítástechnikai definíciókat keressük meg — kitérve azokra is, amelyeknél nem, vagy csak korlátozott mérteikben vonhatunk analógiát —•, továbbá felsoroljuk a levéltári alkalmazás során felmerülő legfontosabb számítástechnikai szákkifej ezéseket.2:í 5. Vizsgálódásunk utolsó részében az Egyesült Államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság archiválási gyakorlatát vesszük górcső alá. Módszertanilag itt is egyfajta negatív megközelítési módot választunk: mi az, ami ezekben az országokban egyértelműen nem vált be a gyakorlatban? Ebből s a használható megoldások tárházából próbálunk majd következtetéseket levonni hazai problémáink megoldására.24 Az egyes témák részletes kutatási programjának kidolgozása az UMKL keretében szervezett teamek feladata. A kutatás koordinálását a SZAO munkatársai fogják össze: ők tartják a kapcsolatot a teamekben részt vevőkkel. Reméljük, hogy a rövidesen elkészülő tanulmányok lényegesen közelebb visznek a probléma feltárásához, olyannyira, hogy azok egy átfogó jogi rendezés alapelveinek megfogalmazását is lehetővé teszik. JEGYZETEK 1 Gömbös Ervin: Informatika és hatalom. Statisztikai Kiadó, Bp., 1984. 181. p. 2 E kor számítógépes kultúrájáról jó áttekintő képet nyújt Csató István könyve (A számítógép az ön szolgálatában. Kossuth, 1975.) 3 Az előzményekhez tartozik, hogy a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya már a 80-as évek kezdetén tett lépéseket az archiválás kérdésének megoldására, ösztönzésére az UMKL 1981-ben nyerte el első pályázatát az archiválás ügyében: ennek eredményeként születtek meg az első átfogó tanulmányok 1982 és 1983 folyamán. Az intézményen belül kezdetben a Módszertani Osztály foglalkozott a témával, majd önálló osztály jött létre; ennek ma már elkülönült gyűjtőköre van, s rendszeresen végez szervlátogatásokat. 4 Nacsa Sándor: Helyzetjelentés 1982—2002. Kiadja: Computerwonld Informatika Kft., Bp. összefoglaló füzet, é. n. 16. p. 5 Vass István: A számítástechnikai adathordozók archiválásával kapcsolatban az UMKL-ben 1982—1983 folyamán végzett kutatások néhány megállapítása. Feljegyzés, 1988. április 14. (UMKL irattára). 6 Borda—Matók—Németh: Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása. Elemző tanulmány, 1983. június (a továbbiakban: ET), Kézirat, UMKL könyvtára. 7 ET 4. p. — Megjegyezzük, hogy időközben egy számítógépes múzeum ötlete is felmerült. L. Vargha Márton Számítógépes múzeum c. cikkét a Számítástechnika 1987. július 27-i számában. 8 ET 95. p. 9 Útmutató a számítástechnika alkalmazására vonatkozó érvényes jogszabályokról és irányelvekről. PM Joginform, 1985. 5—6. sz. A kiadvány az összes, levéltára szempontból is fontos jogi .rendelkezéséket tartalmazza, elsősorban az Ellenőrzés, biztonsági, adatvédelmi jogszabályok c. fejezetben. 10 Sáli Attüáné: Elvi szempontok az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet és a 30/ 1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet kiegészítéséhez. Kézirat, UMKL irattára. ^ 11 Pesti Lajos: Néhány megjegyzés az informatika veszélyei című cikkhez. Számítástechnika, 1988. február 24. 12 Réfi Oszkó Magdolna: Irat-fajták, irattípusok. Levéltári módszertani füzetek, 6. sz. UMKL Bp. 1988. 5. p. 13 Az adathierarchiák felépítése táblázatban a következő: Logikai egységek Fizikai egységek \ , változó állomány filé y rekord blokk i hosszúságúak mező szó / karakter byte fix hosszúságúak 9