Tamáska Péter: Gondolatok a számítástechnikai adathordozók archíválásának kérdésköréhez. Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. 3–10.
TAMÁSKA PÉTER Gondolatok a számítástechnikai adathordozók archiválásának kérdésköréhez A számítógépesítés az utóbbi években hazánkban is egyre inkább kiterjed a társadalmi, gazdasági és kulturális élet legtöbb területére, nyugaton pedig már arról beszélnek, hogy az ipari társadalom helyébe lépő posztindusztriális világ legújabb változatát legjobban „információs társadalomként" definiálhatjuk.1 Nálunk a számítógépekre alapozott ügyvitel nagyobb mértékben a hatvanas évek végétől kezdett tért hódítani a bérelszámolásban, a raktározási és szállítási munkákban, a készletstratégiában, létszámnyilvántartásban, a legkülönfélébb kimutatások készítésében, az adminisztráció egyes területeinek automatizálásában és a rendszerszervezésben. Az operációkutatással betört a népgazdasági, ágazati és vállalati tervek készítésébe, létrejöttek az első adatbankok, s a iszámítógéppel irányított fényszedéssel az elektronika alapjában változtatta meg nyomdáink arculatát.2 Mind több olyan intézet és vállalat született, amelyek elsődleges feladata az adatok gépi feldolgozása és mágneses adathordozókon való tárolása lett. A fejlődéssel korántsem tartott lépést ezek levéltári számbavétele, s bár — bizonyos előzmények után3 — az Űj Magyar Központi Levéltárban (UM'KL) levéltárosok és számítástechnikai szakemberek alkalmazásával H984-ben megalakult a Számítástechnikái Adathordozók Osztálya (SZAO), a gépi adathordozók levéltári védelme nem pusztán pénzügyi eszközök híján maradt megoldatlan, hanem azért is, mert a dinamikusan fejlődő, gyakorlatilag korlátlan formagazdagságú területről még a számítógépes szakembereknek sincs teljes áttekintése. A számítástechnika fejlődésének jelenlegi szakaszában ráadásul — 1982^től — olyan „dinamikus információs közeg" megjelenésének lehetünk tanúi, ami teljesen új fejezetet nyit a technika történetében, és szakíróink szerint az eddig ismert számítástechnika ennek tükrében csak egy átmeneti korszak szülöttének fog tűnni.'' A kérdés levéltári vonatkozásainak vizsgálata elől tehát semmiképp sem térhetünk ki. Tanulmányunkban részben eddigi kutatásaink eredményét, részben pedig a kialakult helyzetet kívánjuk ecsetelni, kitérve legújabb kutatási feladatainkra is. 1982—83 folyamán öt kéziratos tanulmány készült el a „Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása" című témakörben: 1. Problémafelmérő tanulmány 2. Elemző tanulmány 3. Módszertani tanulmány 4. A gépi adathordozók archiválása az Egyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban 5. Ajánlások. 3
