Szabó Csaba: A Magyar Országos Levéltár elektronikus nyilvántartó programjai, adatbázisai. (Az Egységes Elektronikus Levéltári Nyilvántartó Rendszer (e-Archivum) és a DigitArchiv létrehozása, és működésük tapasztalatai). In: Bilkei Irén (szerk.): Magyar Levéltárosok Egyesülete 2007. évi vándorgyűlése. Budapest, 2007. 85–106.

hiányosságok. Nyilván nem szívesen dolgoznak a kollégák egy új, „felülről jött" programmal. Idegenkednek, fanyalognak tőle. Jelentős gondolkodásbeli változásra van szükség, és ha következetesen dolgoznak, használják az e-Archívumot, talán rá fognak jönni, hogy esedeges nehézségei, „gyermekbetegségei" ellenére is megkönnyíti a munkájukat. Meggyőződésem, hogy a program teljesíti a 10/2002. (TV. 13.) NKÖM rendelet elvárásait, sőt azokon túlmenően, jóval többet is kínál már. A Magyar Országos Levéltár pénzügyi lehetőségeinek megfelelően további modulok kifejlesztését is szorgalmazza. DigitArchiv A DigitArchiv létrejötte részben a kísérletezésnek, részben a kényszernek köszönhető. A Magyar Országos Levéltár elsőként kezdte meg értékes iratanyagainak digitalizálását. A kezdeti célt nemcsak állományvédelmi szempontok indokolták, hanem elsődlegesen a kutatók igényei, a jobb és könnyebb hozzáférés biztosítása a levéltári anyagokhoz. így születtek meg a Levéltár CDRom, majd DVD sorozatai: Libri Regii - Királyi Könyvek 1527-1918; Urbaria et Conscriptiones; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civiles. Budae 1829; Az 1715. évi országos összeírás; stb. Ezek a kiadványok azonban korlátozott példányszámban hozzáférhetők és meglehetősen drágák. A Magyar Országos Levéltár 2003 nyarától kezdett hozzá egyes modernkori iratainak tömeges digitalizálásához viszonylag csekély pályázati összegek és a belső pénzügyi lehetőségek felhasználásával (egyeden megvalósult digitalizálás sem közelítette meg a közbeszerzési értékhatárt). 2004-ben elkészült a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerveinek digitalizálása, majd folytatódtak a munkák a Minisztertanács 1867 és 1944 közötti jegyzőkönyveivel. Ekkor még csak egy egyszerű „nézegető" program állt rendelkezésre, amelyben összekapcsolta a fejlesztő IDOM 2000 Konzulens Zrt. a rendelkezésre álló napirendi jegyzékeket és a digitalizált képeket. [1. KEP] Ezt az alkalmazást csupán a belső levéltári hálózaton érhették el az arra jogosult kutatók és a kollégák. Az internet gyors elterjedése és az egyre növekvő digitalizált állomány ösztönözte arra a Magyar Országos Levéltár vezetését, hogy valamilyen módon alkalmassá