Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Levente: Kálvinista és/vagy katolikus unió. A reformáció helyzete az erdélyi románok közt a 17. század végén
KÁLVINISTA ÉS/VAGY KATOLIKUS UNIÓ 634 dominnis catholicis qui in hac materia suum votum non dederunt [kivéve a katolikus urakat, akik ebben az ügyben nem szavaztak]) mostani conclusumát is, melyről ő felségit meg is akarja találni, amely ez, hogy mivel ő felsége más országiban is a papi rendet vagy clerust a terehviseléstől nem immunisálhatja, noha Erdélyben ugyan a pápista papok most nem adnak de ob respectum unionis valachicae [az oláh uniót betartva], míg ez a portio idő tart, lehetetlen, hogy ők immunisok lehessenek, akármelyik recepta religióval uniálják magokat, hanem a békességenek idejében élhetnek azzal a szabadsággal, melyet az unió hoz magával; addig is pedig, és azután akármikor is a dominis terrestriseknek [földesuraknak] való türhető honorarium adástól és a maradékok [az az a román papok fiai] a jobbágyságtól meg nem menekedhetnek, minthogy a már recepta religiokon lévő papok maradéki is a hazának ő felségétől confirmáltatott törvényei és eddig való szokása szerint, azzal, hogy az apjok pap volt, abból fel nem szabadulhattak.” 38 Nyilván az uniótól való elrettentésül szolgált az, hogy a kérdező biztosoknak el kellett magyarázniuk az összegyűlt papoknak és híveknek, hogy addig, amíg nem jön meg a császártól a válasz (amíg ez portio idő tart ) az 1698. október 20-i határo zat 10. articulusára (lásd fentebb), addig hiába uniálják magukat bármelyik bevett vallással, a teherviseléstől nem menekülnek meg. Mihelyt Baranyi tudomást szerzett az országgyűlés rendeletéről, gúnyos conceptust állított össze az instrukcióról. Menjenek csak ki a főbírák, ispánok, assessorok – írta Baranyi –, „mert azok mind haereticusok”, ezért majd őket „infascinálják” [megbűvölik, elvarázsolják] a románok. Egyébként Baranyi szerint a jus canonicum és a Szent István-i dekrétumok értelmében a bizottságnak nem is lenne joga a román papokat összehívni, akiknek így nem is kötelessége ott megjelenni: „Az oláh papokat convocáltassák, nagy suppositum [csalárdság], hogy jussok vagyon a convocatiora, tehát nem is tartoznak compareálni [megjelenni a román papok] ezt bizonyítja a jus canonicum, ezt parancsolja Szent István király Decret. lib 1. c. 2. item Decret. lib. 2. c. 2 et 3. Ezekben a privilégiumokban mind részesítette őfelsége az oláh papokat, ergo kálvinista papot nem citálhatnak, tehát ha a kálvinistákkal uniálták volna magokat az oláhok, őket sem citálhatnák, tehát most sem mivel velünk uniálták magokat.” 39 Az országgyűlés az alábbi helyekre küldött kérdezőbiztosokat: Fehér, Kolozs, Torda, Közép-Szolnok, Belső-Szolnok, Hunyad, Kraszna, Küküllő, Doboka vármegyékre, Segesvár, Medgyes, Szászváros, Szászsebes, Szerdahely, Szeben, Újegyház, Nagysink, Kőhalom, Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Maros-, Aranyos-, Beszterce székére, valamint Fogarasföldre, Kővár vidékére, a Barcaságra 38 EK Coll. Hev. 24. fol. 119. A bizottságok névsorait lásd EOE XXI. 430. 39 EK Coll. Hev. 24. fol. 121. Baranyi elég érdekesen értelmezte Szent István törvényeit, mert a megadott helyek alapján nehezen bizonyítható, hogy a biztosoknak ne lett volna joguk összehívni a román papokat.
