Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
CSÁKÓ JUDIT 561 itt állást foglalni annak tárgyában, hogy miféle gesta redakciókkal számolhatunk a 13. század utolsó harmadát megelőzően;111 abban azonban egyetérteni látszik a szakirodalom, hogy a kérdéses caput ok különböző korok interpolátorainak a mű ködéséről látszanak árulkodni. Összegezzük most röviden, miféle hagyományrétegek olvadhatnak egymásba azokban a fejezetekben, amelyek Szent István bajor származású feleségének nemes vonásokkal felruházott portréját is megjelenítik. A kérdéses caput ok a szé kesfehérvári és az óbudai prépostságok alapításáról számolnak be. A két egyház felszerelését, illetve építtetését a krónikás az uralkodó hadjárataihoz, az erdélyi Gyulának a megelőzőleg – a 65. fejezetben – előadott leveréséhez, valamint a Keán ellen viselt háborúhoz kapcsolja. Az elbeszélés szerint az ellenfeleitől zsákmányolt kincsekből biztosított István adományokat a társaskáptalanok számára. Gizella figurája akkor lép be a történetbe, amikor férje példáját követve a királyné maga is aranykeresztekkel és edényekkel látja el az említett templomokat. A 67. fejezet végén, amikor arról olvashatunk, hogy az uralkodó a későbbiekben is rendszeresen felkereste – évente háromszor is meglátogatta – az általa alapított egyházakat, a gesta író újfent megjegyzi, hogy István hitvese ezen alkalmakkor selyemmel és bársonnyal újította fel a felszerelést, ha erre szükség volt. 112 A Gyula elleni hadjáratról szóló leírás a szakirodalom vélekedése szerint az Annales Altahenses feljegyzése 113 nyomán – kérdéses, hogy a tradíció alakulásának 111 A különféle állásfoglalásokat ismerteti Kristó Gy.: A történeti irodalom i. m. 8–22.; Benei Bernadett: Krónikafolytatások a 13. század elején? Historiográfiai áttekintés. Micae mediaevales III. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Gál Judit et al. Bp. 2013. (ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. Tanulmányok – Konferenciák 6.) 117–131. A krónikafolytatásokra összefoglalóan lásd még Thoroczkay Gábor: A magyarországi legendairodalom és történetírás a 14. század közepéig. In: Uő: Ismeretlen Árpád-kor. Püspökök, legendák, krónikák. Bp. 2016. 184–208., itt: 194–199. Az egyes redakciók elkülönítésében a krónikakompozíció megfelelő szövegegységének nyelvészeti szempontú vizsgálata hozhat új eredményeket. Hasonló jellegű elemzésre lásd Somogyi Szilvia: A XIV. századi krónikakompozíció Anjou-kori folytatásának nyelvezete. A budai minorita krónika latin nyelve. Fons 18. (2001) 159–268.; Benei Bernadett: Egyes igeneves szerkezetek használata a magyar krónika 11–12. századi szövegegységeiben. In: Micae Mediaevales IV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. (ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Tanulmányok – Konferenciák 8.) Szerk. Gál Judit et al. Bp. 2015. 33–43. 112 Chronici Hungarici compositio i. m. 314–318. (65–67. c.). A krónikafejezetekben előadott eseményekhez lásd újabban Thoroczkay Gábor: Megjegyzések Erdély államalapítás-kori történetéhez. Keán kiléte és egyes kapcsolódó kérdések. In: Uő: Ismeretlen Árpád-kor i. m. 9–28.; Szabados György: Szent István király ellenfeleiről. In: Ünnepi kötet Dr. Balozovich László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szerk. Balogh Elemér – Homoki-Nagy Márta. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica 75.) Szeged 2013. 609–621.; Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika az Árpád-korban. In: Uő: Ismeretlen Árpád-kor i. m. 141–183. 113 A híradást a niederaltaichi annalista a Hildeshemi Évkönyvből (Annales Hildesheimenses) kölcsönözte. A szövegösszefüggést is feltünteti Edmund L. B. ab Oefele kritikai kiadása, lásd Annales Altahen ses i. m. 16. Vö. Annales Hildesheimenses. (MGH SS rer. Germ. 8.) Ed. G[eorgius] Waitz. Hannoverae 1878. 29. (1003. év).
