Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 552 3. István ígéretet tétetett Péterrel arra nézve, hogy halála után özvegyét tiszteletben tartja (Annales Altahenses maiores ). 58 Trónra kerülését követően azonban az új uralkodó a királynét javaitól megfosztotta (Annales Altahenses maiores, 59 Mügeln), 60 s a hatalom nélkül maradt asszonyt egy várba zárta (Annales Altahenses maiores ). 61 Az ármánykodó Gizella portréjához a következő motívumok tartoznak: 1. Gizella magyar földön sok rosszat cselekedett (Albericus Trium Fontium). 62 A királyné a felelős Vazul megvakíttatásáért: az ifjonti vétkei miatt Nyitrán bebörtönzött rokonának megbocsátó, s őt egyenesen utódjául kívánó István követét, Budát – aki egyébként a királyné bűnsegédévé vált – a fondorlatos Gizella küldötte, Sebös megelőzte, s Vazult az uralkodásra alkalmatlanná tette (krónikakompozíció,63 Kézai, 64 Mügeln, 65 Esterházy-kódex krónikája). 66 gen Ofen mit der kungin und mit seim sun Emreich. Und pawt do mitten in der stat ein closter in sant Peters und sant Pauls [...]” – Chronicon Henrici de Mügeln i. m. 150. (19. c.). 58 „Hic [sc. Petrus – Cs. J.] ipso [sc. sancto Stephano] vivente in regno solidatus iuravit, ut praeceperat avunculus, se dominam suam reginam semper honoraturum nec quicquam eorum, quae rex dederat ei, ablaturum, si post mortem ipsius vitam illi donaret Dominus” – Annales Altahenses i. m. 24. (1041. év). 59 „Nam unius anni tempore tractavit [sc. Petrus – Cs. J.] eam [sc. reginam – Cs. J.] honorifice, quo peracto spatio destituit illam omni bono. Primum quidem praedia, quae a marito vivente susceperat, et pecuniam, quam seorsum habuerat, ipse vi abstulit, eamque iurare compulit, ut de residuo nihil daret cuiquam praeter suam licentiam” – Annales Altahenses i. m. 24. (1041. év).; „[...] et reginae Gislae reddere cuncta, quae maritus eius idem Stephanus ei donaverat, quae iste, sicut Petrus, illi pridem abstulerat” – Annales Altahenses i. m. 33. (1043. év). 60 „[...] do nam er [sc. Petrus – Cs. J.] dy kungin Kesla all ir wirde und gewalt, die sie in dem reich hett, und entsaczt sie von allen ir wirdickeit” – Chronicon Henrici de Mügeln i. m. 153. (22. c.). 61 „In quadam etiam urbe eam [sc. reginam – Cs. J.] locavit [sc. Petrus – Cs. J.] talique que custodiae mancipavit, ut nec ipsi potestas esset usquam progrediendi nec cuiquam advenientium eam conveniendi” – Annales Altahenses i. m. 24. (1041. év). 62 „[...] illa Gisla regina, ut dicunt, multas malitias in terra illa fecit” – Albrici monachi i. m. 779. 63 „[...] misit [sc. sanctus rex Stephanus – Cs. J.] festinanter nuncium, scilicet Budam filium Egiruth, qui Vazul patruelis sui filium, quem recluserat rex propter iuvenilem lasciviam et stultitiam, ut corrigeretur, de carcere Nitrie educeret et ad se duceret, ut eum antequam moreretur, regem constitueret. Audiens autem hoc Keisla regina iniit consilium cum Buda viro nephando et festinantissime misit nuncium nomine Sebus filium ipsius Buda ad carcerem, in quo Vazul detinebatur. Sebus itaque preveniens nuncium regis effodit oculos Vazul et concavitates aurium eius plumbo obturavit et recessit in Bohemiam” – Chronici Hungarici compositio i. m. 320. (69. c.). 64 „[...] misit [sc. beatus sanctus rex Stephanus – Cs. J] nuncios festinanter, qui Wazul filium sui patruelis de carcere Nitrie educeret, quem ipse post eum regem faceret super Hungaros. Quo audito Kysla regina, habito consilio infidelium, misit comitem Sebus, qui regis nuncium preaveniens, Wazul oculos effoderet auresque eius plumbi infusione obtuaret fugeretque abinde in Boemiam” – Simonis de Kéza Gesta i. m. 173. (44. c). 65 „Wann der kung Stephan het den selben in ein kerker gesaczt, daz er sein tümhait straft. Do erhort daz die kungyn Keszla und sant snell zu dem kerker, in de, Wanczul (sic!) gevangen waz; und der pot hiesz Zebus und der kom ee zu dem kerker wen des kuniges pot Buda. Der selb, alz im dy kunigin enpoten hett, prach Waczul die augen aus und gosz im pley in die oren” – Chronicon Henrici de Mügeln 152. (20. c.). „Darnach nomen sie Zebus, den die kungin Kesla hett gesant, der Waczul die augen auszprach in dem kerker” – Chronicon Henrici de Mügeln i. m. 154. (23. c.). 66 „Wazol per reginam Gesla uxorem sancti Stephani regis et per quosdam iniquos principes per effosiones oculorum et aliorum membrorum mutilacionem interficitur sine haerede” – Mikó G.: Élt-e valaha i. m. 18.
