Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.

ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához

CSÁKÓ JUDIT

547

ről érkezett feleségét nem említik ugyan, ám a Vazul-fiak származására vonatkozó hagyományt tárgyalva ki szükséges térnünk Gellért püspök nagyobbik legendájára22

és Anonymus regényes honfoglalás-történetére.

23

A Szár László-tradíció mellett Péter király hamis genealógiáját is érintik a Knauz-krónikacsalád néven a kutatásban ismertté vált kései szövegek:24

utóbbi szerkesztések kapcsán – ahogyan a 14. század

ban összeállított Zágrábi Krónika (vagy az annak textusát követő Váradi Krónika) vonatkozásában is –25

felmerült, hogy azok korai hagyomány letéteményesei lehet

nek.26

Ugyancsak a témához vonható annak az ismeretlen Mátyás-kori szerzőnek a Knauz-féle krónikákkal is rokonítható összeállítása, amely a 15–16. századi dekrétumszövegeket fenntartó Esterházy-kódexben (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára P 108 Hg. Esterházy-levéltár, Repositorium rep. 71. nr. 13) maradt ránk.

27

A legnagyobb valószínűség szerint a 13. század első harmadában lejegyzett, a Kálmán szlavóniai herceg (1226–1241) és lengyel felesége, Salomea környezetéhez kapcsolható28

Magyar–lengyel Krónika (Vegyes Krónika, Chronicon Hungaro–

Polonicum, Chronicon mixtum

), valamint az I.

(Nagy) Lajos udvarában is 22 Legenda S. Gerhardi episcopi. Ed. Emericus Madzsar. In: SRH II. 461–506., itt: 501. A megfelelő részlet magyar fordítását lásd Szent Gellért püspök legendái. Ford. Szabó Flóris. In: Árpád-kori legendák i. m. 83.

23 Lásd 16. jegyz.

24 Chronicon Knauzianum et chronica minora eidem coniuncta. Ed. Emma Bartoniek. In: SRH II. 321–345. (Párizsi Kódex, Knauz-kódex, Toldy-kódex, Müncheni Kódex): 329., 330., 331. A krónikacsalád további három szövegvariánsára lásd Jánosi Mónika

: A

Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94. (1978) 225–254., különösen: 233. 39. jegyz. (Kollár-kódex); Kertész Balázs: Magyar vonatkozású kéziratos törvénygyűjtemény a Bajor Állami Könyvtárban. Magyar Könyvszemle 127. (2011) 30–46., itt: 33–34., 41., 46. (Müncheni Kódex – München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 13192); Mikó Gábor:

Mátyás király „krónikás könyve” egy 16. századi törvénygyűjtemény margóján. Megjegyzések a Thuróczy-kódex történetéhez. In: Tiszteletkör i. m. 573–586. (Lőcsei Kódex); A Párizsi Kódex és a Knauz-kódex szövegeit Kulcsár Péter magyar fordításában lásd Párizsi krónika (1395 után). In: Krónikáink magyarul i. m. III/1. 69–73., itt: 69. (András, Béla és Levente származása); Knauzkrónika (Zágrábi krónika, 1556 körül). In: Krónikáink magyarul i. m. III/2. 61–66., itt: 61. (András, Béla és Levente származása, Péter származása), 62. (András, Béla és Levente származása).

25 Hóman Bálint: A

Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII–XIII. századi leszármazói. Forrástanulmány. Bp. 1925. 32.; Szentpétery Imre:

A

Zágrábi és a Váradi krónikák egymáshoz való viszonya. Századok 68. (1934) 410–425., itt: 425.

26 Szovák Kornél – Veszprémy László: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. In: SRH II.

721–799., itt: 768. (a vonatkozó rész Szovák Kornél munkája).

27 A késő középkori szerkesztést ismerteti Mikó Gábor: Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? Egy isme

retlen 15. századi krónika tanúskodása. Történelmi Szemle 55. (2013) 1–22. A krónika szövegét a tanulmány függeléke tartalmazza, lásd 17–22., itt: 18., 19. Dolgozatomban nem foglalkozom azokkal a forrásokkal, amelyek önálló hagyománynak nem tekinthetők. Gizellával kapcsolatos említéseiket lásd Chronicon Posoniense. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 7–51., itt: 36.; Chronicon Monacense. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 53–86., itt: 67–68.; Chronicon, quod conservatur in monte S. Georgii (Szepesszombat, Georgenberg, Spiška-Sobota). Ed. Béla Pukánszky. In: SRH II. 273–287., itt: 279.

28 Ryszard Grzesik: Kronika węgiersko-polska. Z dziejów polsko-węgierskich kontaktów kulturalnych w średniowieczu – The Hungarian–Polish Chronicle. Studies of the Polish–Hungarian cultural relationship in the Middle Ages. (Wydawnictwo Poznańskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk. Wydział Historii i Nauk Społecznych Prace Komisji Historycznej 56.) Poznań 1999. 208–212. A forrással