Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
543 Csákó Judit KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA ? 1 Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához 2 Erdélyi László és Latzkovits László felvetése 3 nyomán Kristó Gyula – egy, a 13. század elején keletkezett gesta átdolgozás nyomai után kutatva – részleteseb ben is kifejtette azt a gondolatot, miszerint Gizella királyné negatív vonásokkal felruházott krónikabeli portréja II. András korában vagy valamivel azt követően keletkezhetett. A fondorlatai révén Vazul megvakítását elérő királyi hitves – aki állítólagos öccsét, a magát később idegenekkel körülvevő Orseolo Pétert kívánta I. (Szent) István utódjául – semmiben sem emlékeztet arra a kegyes Gizellára, akit akár a szent király legendái,4 akár a 14. századi krónikakompozíció megelőző 1 A magyar történelem fordulatait mesés színezetben előadó Chronicon Hungarico–Polonicum a következőképpen ír a Szent István halálát követő eseményekről: „[...] que [sc. regina – Cs. J] ut vipera repleta veneno malitie, dolere cepit, quod nullum puerum parere potuit; cogitare cepit et secum volvere, quomodo fratri suo duci Henrici [sic!] regnum Ungarie perpetuo possidendum traderet, et sue potentie usurparet, filios regis Stephani, quos Kaul principes fovebat, in flumen proiceret, et vitam eorum morti daret, et memoriam eorum deleret” – Chronica Hungaro–Polonica. Pars I. (Textus cum varietate lectionum). Ed. Béla Karácsonyi. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica (a továbbiakban: AUSz AH) XXVI. Szeged 1969. 60–61. (12. c.); lásd még Chronicon Hungarico–Polonicum. Ed. Iosephus Deér. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Ed. Emericus Szentpétery. Bp. 1937–1938. [repr.: Az utószót és a bibliográfiát összeállította Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 1999] (a továbbiakban: SRH) II. 289–320., az idézet helye: 317. (12. c.). „S miként a rosszakarat mérgével teli vipera, fájlalni kezdte [ti. a királyné – Cs. J.], hogy egyetlen fiút sem tudott szülni; töprengeni kezdett, és azt hányni-vetni magában, hogyan adja át fivérének, Henrik hercegnek Magyarországot örökös birtoklás végett, hogyan hajtsa azt a saját hatalma alá, István király fiait, akiket Kaul fejedelem nevel, hogyan vesse a folyóba, hogyan adja életüket a halálnak és törölje el az emlékezetüket” – Lengyel–magyar vegyes krónika (XIII. század 2. fele). Ford. Tóth Péter. In: Krónikáink magyarul III/1–3. (Történelmi források) Vál., ford. Kulcsár Péter. Bp. 2006–2008. III/3. 7–21., az idézet helye: 19. 2 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Segítségükért itt szeretnék köszönetet mondani Körmendi Tamásnak, Mikó Gábornak és Zsoldos Attilának, akik tanácsaikkal, észrevételeikkel vagy ellenvetéseikkel inspirálták munkámat. 3 Erdélyi László: Krónikáink atyja Kézai. Szeged 1933. 15.; Uő: Ötven historikus szentistváni emlék müvei. Sok tisztázott alapvető probléma. (Erdélyi ötven historikus) Szeged 1941. 157.; Latzkovits Lász ló: Alberik világkrónikájának magyar adatai. Forrástanulmány. (Kolozsvári–szegedi értekezések a ma gyar művelődéstörténelem köréből 23.) Szeged 1934. 81. 4 Legendae s. Stephani regis. Ed. Emma Bartoniek. In: SRH II. 363–440., itt: 384–385. (Legenda maior, 9. c.), 394. (Legenda minor, 2. c.), 415. (Legenda Hartviciana, 10. c.). A megfelelő részletek magyar fordítását lásd Szent István király legendái. Ford. Kurcz Ágnes. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Szentek a magyar középkorból I. (Millenniumi magyar történelem. Források) Szerk. Érszegi
