Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
TÖRTÉNETI IRODALOM - Szarka László – Sallai Gergely – Fedinec Csilla (szerk.): Az első bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938. augusztus – 1939. június (Simon Attila)
712 TÖRTÉNETI IRODALOM a feladata, amely november második felében kezdte meg munkáját. Ebben a fejezetben találhatók meg a Kárpátalja 1939 márciusi elfoglalásával kapcsolatos dokumentumok is. Az, hogy mi került be Az első bécsi döntés okmánytárába egy kényszerű, de feltehetően szükséges kompromisszum eredménye. A kötet szerkesztői ugyanis jól mérték fel, hogy a téma átfogó jellegű bemutatására egyetlen kötetben lehetetlen vállalkozni, s egy többkötetes dokumentumgyűjtemény elkészítése pedig újabb és újabb éveket jelenthetett volna. Ezért maradt ki a kötetből a bécsi döntést megelőző belső csehszlovákiai és ezen belül is a szlovákiai magyarság korbeli törekvéseit bemutató forrásanyag is. Enélkül azonban maradt a szikár diplomáciatörténeti megközelítés, bár itt-ott következetlenül alkalmazva ezt a szűkített nézőpontot. Míg például a telepesekkel kapcsolatos diplomáciai anyagok nem kerültek besorolásra, addig néhány a fenti szempontrendszerbe nem illő dokumentum (például Kozma Miklós naplójának egy részlete) mégis szerepel. A kötetben – a gondos szakmai munkának köszönhetően – tárgyi hibát csak nagyon alapos olvasással lehet felfedezni. A kevés ilyen egyikének véljük a 141. számú dokumentum 3. lábjegyzetének tartalmát, amelyben a szerkesztők azt a véleményüket fogalmazták meg, hogy a komáromi tárgyalások során előterjesztett magyar követelések Pozsonyt nem érintették. Csakhogy ez tévedés, hiszen a Kányáék által előterjesztett követelések, a minisztertanács október 8-i ülésének döntésével összhangban, az 1910-ben magyar többségű területeken felül a Pozsonyra való igényt is tartalmazták. Az persze más kérdés, hogy Pozsony megszerzéséhez eleve kevés reményt fűztek, s látva a szlovák fél merevségét ennek a követelésnek a hangsúlyozásától gyorsan el is álltak. A fentieken kívül a kötetnek van még néhány további „elvárható” és a „szokásosat is meghaladó” pozitívuma. Az elvárhatók közé tartozik a szakirodalom-jegyzék, illetve helységnévmutató mellett a mintegy 300 tételt tartalmazó annotált személynévmutató. Plusz teljesítményként és az olvasók felé tett nagyvonalú gesztusként kell viszont értékelnünk a kötethez mellékelt DVD-t, amely a Kiegészítő levéltári és térképi források az első bécsi döntés történetéhez címet viseli, s amely 43 korabeli térképet és 70 további dokumentumot tartalmaz. Csupa olyan anyagot, amelyek a terjedelmi és válogatási okokból nem kerülhettek ugyan be a kötetbe, de amelyek újabb szempontokkal bővítik azt, s segítik a kötetbe sorolt dokumentumok értelmezését. A DVD-melléklet akár önálló életet is élhet. Összességében elmondható, hogy ha elfogadjuk a válogatás szempontjait, akkor egy gondosan megszerkesztett, alapos és kiváló színvonalú kötetről van szó, amely mind a szakma, mind pedig a szélesebb olvasóközönség számára számos meglepetést és új ismeretanyagot tartalmaz. Megérte rá várni. Simon Attila
