Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KRÓNIKA - Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok
687 REISZ T. CSABA vagy elektronikus mutatózás? A kora újkortól az államszocializmus végéig keletkezett tömeges forrásanyag közzétételének magyar gyakorlata. Levéltári Közlemények 77. [2006] 1. sz. 13–31.) megfogalmazott kétségek utáni jó tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Fenntartotta, hogy az új technikai vívmány, a digitalizálás sem mindenható, és azok az elképzelések, hogy mindent digitalizáljunk és tegyünk hozzáférhetővé, nem növelték a forráskiadás produktumainak számát. A digitalizálással – ahogy annak idején a mikrofilmezéssel – ugyanúgy nem spórolható meg az emberi munkaerő, sőt inkább több humán ráfordítást igényel. Magyar viszonylatban csak megszorítással beszélhetünk digitális forráskiadásról, de a jó példák közé sorolható a Királyi Könyvek , az Urbaria et conscriptiones, a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, ahol a feltárt adatok és a forrás képe is megtalálható az adatbázisban. Az elmúlt tíz évben igen nagy számban jelentek meg szakmai cikkek a digitális forráskiadásról, az előadó ezek közül a kölni egyetem tevékenységét emelte ki, ahol az elmélet és a gyakorlat is példaadó és követendő lenne (Patrick Sahle: Digitale Editionsformen, Zum Umgang mit der Überlieferung unter den Bedingungen des Medienwandels, 3 Bände, Norderstedt: Books on Demand 2013. Schriften des Instituts für Dokumentologie und Editorik 7–9.). A digitális világ nagy értéke viszont, hogy a félig kész vagy torzóban maradt forráspublikációkat is hozzáférhetővé teszik, mint például Friedrich von Gentz levelezését, amelyet Günter Herterich gyűjtött össze, és bár a munka nem fejeződött be, az eredmények elérhetők (http:// gentz-digital.ub.uni-koeln.de/portal/home.html?l=de). A működő német forrás kiadványok jó példája a nunciusi jelentések kiadása, amelynek keretében 2010-től Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) levelezését teszik folyamatosan hozzáférhetővé (http://www.pacelli-edition.de/). Kondor Márta A Regesta Imperii című előadásában ismertette azt a sorozatot, amely a Karoling uralkodóktól I. Miksáig gyűjti a német királyi és császári okleveleket, és azokat regeszta formában teszi közzé. A vállalkozás 1829-ben indult, amikor Johann Friedrich Böhmer a Monumenta Germaniae Historica ( MGH ) elő munkálataiként forrásokat kezdett gyűjteni. Az MGH célja, hogy a középkori német történelemmel kapcsolatos forrásokat teljes terjedelemben közölje, 500– 1500 között. 2017-ben a vállalkozásban elkészült kiadványok jegyzéke is 84 oldal volt, a korábbi kötetek retrodigitalizált változata is elérhető. A Regesta Imperii pro jektalapon működik, a nyertes pályázatok több éven át dolgoznak, német, osztrák és cseh munkacsoportok készítik a köteteket. Az eddigi 100 papíralapú regesztakötet részletes irányelvek alapján, kötött szerkezetben, meghatározott betűtípussal készült. A projektnek van online felülete, ahol 180 000 regeszta található, és 2009-től már kommentálni is lehet azokat. Minden regesztához automatikusan generálnak egy olyan leírást, amelyet a hivatkozásokban alkalmazni javasolnak.
