Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
MŰHELY - Romsics Gergely: Egy kultusz rendszertana. Gondolatok Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919–1944 című kötete kapcsán
EGY KULTUSZ RENDSZERTANA 684 vezérkultusz-kutatás természetes módon kapcsolódik a fasiszta vagy fasisztoid vezetők politikai rendszereinek vizsgálatához, amely alól az ibériai, vegyesebben megítélt rendszerek kultuszairól és reprezentációs politikáiról, harcairól született terjedelmes korpusz és a szovjet kultuszok kutatása jelent kivételt. A spanyol és portugál párhuzamokról született kutatási eredményeket alapul véve, az autoriter rendszerekre és a para-fasizmusokra vonatkozó vitatkozó elméleti megközelítéseket kamatoztatva, és immár Turbucz Dávid eredményeire is hagyatkozva széles tér nyílik a modernitáshoz alkalmazkodó tekintélyelvű rendszerek kultuszaik felől történő értelmezéséhez, a két világháború közötti Európa jelentős részének politikai fejlődését meghatározó rezsimek pontosabb megértéséhez. A vezetők kultusza – ez a könyv fontos elvi tanulsága is – nem a totális diktatúrákra korlátozódott. A demokratikus politikai folyamatokat ennél szélesebb platformról, a világháború utáni malaise és irracionalizmus széles, bár amorf talapzatáról táma dó, gyakran a múltba néző, de jellegzetesen modern, későmodern jelenségegyüttesekről volt szó Magyarországon és másutt is. Éppen ezért tanulmányozásuk általánosságban segít hozzá az alkotmányos keretek között zajló folyamatokat a propaganda eszközeivel aláásó, kiüresítő vagy felfüggesztő ideológiai vállalkozások jobb megértéséhez. THE TAXONOMY OF A CULT Reflections on the “The Cult of Horthy, 1919–1944” by Dávid Turbucz by Gergely Romsics SUMMARY This book by Dávid Turbucz addresses the fundamental issues of the writing of comparative political history. The question of how to grasp the essence of the regimes that were formed in the interwar period on the so-called semi-peripheries of Europe has been a central issue of this sub-discipline for several decades. Thanks to the results of this book, we can now determine with increased precision the nature of the politics of representation in the Horthy regime, which in turn offers the possibility of a potentially fertile dialogue with various international schools. Over the past decade it has been foremost the theories of “hybridization” and “para-fascism” that have posed a challenge to the traditional interpretation of the half-peripheral regimes represented by Juan Linz and others. This work by Turbucz is a strong argument supporting why, with the necessary adjustments, the key ideas of the Linz paradigm can still be maintained against the critical stance of the more recent approaches.
