Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Jiří Januška – Petr Píša: A prágai egyetem első magyar tanszékének alapítása, működése és megszűnése az 1850-es években
A PRÁGAI EGYETEM ELSŐ MAGYAR TANSZÉKÉNEK ALAPÍTÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 664 Riedl Szende működése prágai tartózkodása idején azonban nem korlátozódott csupán az egyetemi oktatásra. Éppen ellenkezőleg, igen aktív és nagyon jelentős szerepet töltött be a korszakban a cseh (egyes esetekben a szlovákot is hozzátehetjük) és a magyar kultúra közötti közvetítésben.52 Kapcsolatokat épített ki cseh ér telmiségi körökkel, közreműködött prágai folyóiratokban, maga is belekezdett egy magyar nyelvű folyóirat megjelentetésébe, tető alá hozta – többek között – a később hamisnak bizonyult királyudvari (Dvůr Králové na Labem) és zöldhegyi (Zelená Hora) kéziratok,53 illetve az Igor-ének első magyar fordítását stb. Riedl távozása Prágából és a tanszék megszűnése 1860 júliusában Riedl az oktatási minisztériumnak szóló kérvényt nyújtott be a bölcsészkar professzori tanácsához azzal a kéréssel, hogy juttassanak számára az oktatás területén olyan más helyet, ami jobban megfelel a képzettségének és képességeinek. A professzori testületnek meg kellett fontolnia és ajánlást kellett a kérelemhez fűznie. Az ügyet Martin Hattalához rendelték, az ő feladata lett, hogy jelentést készítsen Riedl szakirodalmi tevékenységéről,54 aminek elkészülte után (egy szűk hónappal később) az eredeti Riedl-kérelemhez csatolva továbbították a minisztériumhoz.55 Az októberben megérkező válasz tartalmazta: Riedl tudomá nyos és oktatási képességeinek elismerése mellett sem teszik lehetővé a jelenlegi körülmények, hogy másik megfelelő szolgálati helyet ajánljanak számára. 56 52 E tevékenységéről már meglehetősen terjedelmes irodalom született. Lásd Sas Andor: Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és a magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában. Bratislava 1937.; Kemény G. Gábor: Riedl Szende prágai korszaka és harca a tudományos kritikáért. Irodalomtörténet 38. (1950) 2. sz. 70–90. [bővített változata Kemény G. Gábor: Kapcsolatok vonzásában. Bratislava 1977. 70–99.]; Zuzana Adamová: Szende Riedl, ústřední postava česko-maďarských literárních vztahů v padesátých letech minulého století. Slavia 27. (1958) 2. sz. 273–287.; Richard Pražák: Češi a Maďaři v nerudovské Praze. In: Z doby Nerudovy. Ed. Karel Krejčí. Praha 1959. 50–61.; Endre Kovács – Jan Novotný: Maďaři a my. Z dějin maďarsko-československých vztahů. Praha 1959. 205–209.; Kemény G. Gábor: Új kutatási eredmények és további nyitott kérdések Riedl Szende prágai időszakában (1854– 1860). In: Tanulmányok a kelet-európai irodalmak és nyelvek köréből. Dobossy László 70. születésnapjára. Szerk. Gyivicsán Anna. Bp. 1980. 87–95. 53 Az ún. „kéziratok” középkori szépirodalmi művek hamisítványai, amelyeket 1817-ben „felfedezett” Václav Hanka. A kéziratok hitelessége hosszantartó vita kérdése lett, az 1880-as években egész sor fiatal cseh tudós (pl. Tomáš Masaryk későbbi csehszlovák köztársasági elnök, Jan Gebauer nyelvész és filológus, Jaroslav Vlček irodalomtörténész vagy Jaroslav Goll történész) bebizonyította, hogy hamisítványokról van szó. A kéziratokról lásd Berkes Tamás: A Hanka-féle Kéziratok egykor és ma. In: Kősziklára építve. Built Upon His Rock. Szerk. Panka Dániel – Pikli Natália – Ruttkay Veronika. Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi. Bp. 2018. 22–28. 54 AUK, Filozofická fakulta Karlo-Ferdinandovy univerzity 1849–1885, 15. doboz, Geschäftsprotocoll des philosophischen (k.k.) Professorencollegiums, 1860. júl. 12., 482. 55 Uo., 1860. aug. 8., 531 (482). 56 Uo., 1860. okt. 19., 60.
