Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 493 viszonylag objektív támpontot a még Atelkuzuben is életben lévő Leved(i) személye jelenti. A 38. fejezet elejének elbeszélése ugyan az életkoráról nem árul el közelebbit (sem rangbéli elsősége, sem „erőtlensége” nem ad biztos támpontot), a történet során végig, már a Kazária közelében történő megtelepedéskor is felnőtt férfiként áll előttünk. Ha pedig a szavart szállásterület „névadásában” jelzett szerepére gondolunk (erről lásd alább), ekkor már vezető szerepet játszó, tekintélyes férfiúnak gondolhatjuk. Emellett a kazár kagán által Leved(i)nek adott kazár feleség és Leved(i) nászának a történet szerint váratlan gyermektelensége talán arra is utalhat, hogy e házasság nem mindössze néhány évig tarthatott. Az emberi élet végességét figyelembe véve Leved(i) születésének ideje legfeljebb a 8. század utolsó évtizedéig tolható ki (így egy 855–860 körüli atelkuzui megtelepedés idején is már a 70-es éveiben járna). Természetesen nem elképzelhetetlen az sem, hogy megközelítőleg Álmossal – akinek születési idejét a dinasztikus hagyomány alapján dolgozó Anonymus 819-re tette, amit a modern kutatás is többé-kevésbé elfogadhatónak tart51 – lehetett egyidős. Mindezek fényében a DAI alapján vizsgál ható leved(ia)i tartózkodás a 9. század első felének/kétharmadának néhány évtizedét jelenthette: elméletileg legkorábban a 810–820-as évektől, de jóval valószínűbb, hogy csak egy ettől évtizedekkel későbbi időponttól, a 830-as, vagy akár a 850-es évektől kezdve. A fentiek mellett egyetlen olyan utalást tartalmaz még a 38. fejezet szövege, amely a leved(ia)i tartózkodás időszakának körvonalazásához esetleg hozzájárulhat. A kazárokkal „minden háborújukban” együtt harcoló szavartokról szóló mondat (3814. ) régóta foglalkoztatja a kutatókat – ám a 9. századi kazár történe lemről hírt adó forrásokban e háborúkról nem sok biztos adatot sikerült találni. A kazárok kiterjedt steppei birodalmának ugyanakkor számos olyan szomszédja volt mind Közép-Ázsia, mind az északi vidékek, mind pedig a kelet-európai térség felől, amelyekkel időről időre kisebb-nagyobb katonai konfliktusba kerülhetett anélkül, hogy arról korunkra akár a muszlim, akár a bizánci forrásokban részletes beszámoló maradt volna. Nem véletlen, hogy a 10. – esetleg már a késői 9. – századi állapotokról szólva a Gardīzī által felhasznált beszámoló úgy tudta: a kazárok minden évben hadjáratot vezettek a besenyők ellen, s gyakoriak voltak az úzokkal és burtászokkal vívott összecsapások is.52 Sőt, amint a ruszokkal és a keletről érkező újabb és újabb nomád népekkel a forrásokban megőrzött összecsapások mutatják: ehhez még szomszédokra sem volt mindig szükség. Mindenesetre, ha hihetünk a 10. század közepén keletkezett, a kutatásban a Cambridge-i Névtelenként hivatkozott kazár levélnek, a 830–850-es években 51 Vö. pl. Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől i. m. 39., 41. 52 Arsenio P. Martinez: Gardizi’s Two Chapters on the Turks. Archivum Eurasiae Medii Aevi 2. (1982) 154.
