Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 622 Vélhető, hogy Mügelni Henrik egész élete összefonódott a Luxemburgiakkal. Ha hihetünk a nyelvtannak, akkor még megérte 1378-ban IV. Károly halálát is, azaz egész élete gyakorlatilag a cseh uralkodócsalád szolgálatában telt el. Ebben az esetben – tegyük hozzá – tényleg fiatal lehetett, amikor a Chronicon megírásával fog lalkozott, bár kétségtelen, hogy a Chronicon előszavában írt iuvenili rationis vomere historias perarare frázis nem valószínű, hogy konkrétan az életkorára vonatkozna. Elba környéki lakhelye, amelyre 1369-ben hivatkozott, az életében fontos uralkodói központok közül Prágához esik a legközelebb, így kézenfekvő: annak ellenére, hogy a Luxemburgiak megbízásából több helyen is megfordult életében, elsősorban Prágához kötődött, és talán IV. Károly korai humanista köréhez sorolhatjuk. Végül joggal tehetjük fel a kérdést: ki volt Mügelni Henrik? Valószínű, hogy ha nem kerülnek elő újabb életrajzi adatok, pontos biográfiáját nem tudjuk megalkotni. Azonban az életút egyes állomásainak ismeretlenségét nagyban pótolják ránk maradt művei. Mesterdalnokunk az exemplum-irodalom egyik 14. századi mestere volt, aki birtokában volt kora legmagasabb filozófiai és teológiai tudásának. Emellett – és ezt szintén tőle tudjuk – fejedelmek és királyok szolgálatában állt, így nem maradt távol a politikától sem. Műveiből, igaz parafrázisokba és exemplumokba csomagolva, képet kaphatunk a 14. század közepének és második felének nem egy fontos, a birodalmat és Közép-Európát érintő politikai eseményéről is. THE LION, THE EAGLE, THE DONKEY AND THE TRUE MASTER The Circumstances of the Composition of Heinrich of Mügeln’s Two Hungarian Chronicles by Dániel Bagi SUMMARY Heinrich of Mügeln was one of the most important ‘Meistersängers’ of the 14th century, having composed a lot of poetical works in medieval German. Among his texts are two chronicles devoted to the history of Hungary. One of them is the German translation of the Hungarian Chronicles, while the other is a rhythmic text composed in Latin for Lajos (Louis) I (the Great), King of Hungary. All the information about the time of writing of the two chronicles is based upon research undertaken by the Hungarian historian Sándor Domanovszky in the early 20th century. On the one hand, this paper discusses Domanovszky’s thesis point by point. On the other hand, it seeks to clarify the time of writing and the circumstances of the composition of the two texts, also involving Mügeln’s other work in the analysis (his poetical work Der meide kranz , and his Valerius-Maximus translation).
