Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 488 felhasználjuk más steppei népek, elsősorban a 16–18. században a kelet-európai térségben élő nogájok és a kalmükök történelméről írott külső és belső keletkezésű forrásokat, illetve az e népeket a térség két nagyhatalmi központjához, Konstantinápolyhoz és Moszkvához fűző viszonyrendszerről rendelkezésünkre álló ismereteket. Ugyanakkor azt is előre kell bocsátanunk, hogy a 9. századi eseményekről rendelkezésre álló töredékes forrásanyag alapján még így sem látunk lehetőséget arra, hogy részletekbe menően „rekonstruáljuk” az egykor minden bizonnyal dinamikusan változó politikai és katonai konstellációkat a térségben. Munkánk első lépésként értelemszerűen a kazár tudósítás keletkezésének hozzávetőleges időpontját és az elbeszélés időbeli mélységét kíséreljük meg behatárolni. A 38. fejezet kazár–szavart történetének idő- és térbeli keretei Időbeli keretek A legelső biztos adat, amely egy bizánci tisztségviselő (Niketas Skléros protospatha rios) és a magyarok magas rangú vezetői (Árpád és Kusán) személyes találkozásáról szól, a 894-es év eseményeinek elbeszélése kapcsán maradt fenn Symeon Logothetés krónikájában. Ekkor a VI. Leó által az Al-Dunához küldött Niketasnak a Symeon bolgár uralkodó elleni közös katonai fellépésről kellett Árpáddal és Kusánnal tárgyalásokat folytatnia.36 Az azonban egészen biztos, hogy a bizánci államhatalom mal nem ez volt az első kapcsolata a magyarok előkelőinek. A DAI 8 5–18. a konstantinápolyi udvarnak a Dnyeper–Dnyeszter–Al-Duna vidékén elő besenyőkkel való kapcsolattartásáról írottak alapján nem csak arról alkothatunk ugyanis szemléletes képet, hogy hogyan zajlott egy olyan tárgyalás előkészítése és lefolyása, mint amelyről Árpád és Kusán kapcsán Symeon Logothetés említést tesz. Azt is egyértelműen mutatja ez a hely, illetve a besenyők stratégiai helyzetéről a DAI -ban általánosan megőrzött kép, hogy hasonló egyeztetésekre a 894. évi alkalom előtt is többször sor kellett, hogy kerüljön. Ezt a következtetést vonhatjuk le az Ibn Rusztánál megőrződött leírásból is, amely a Khersónt a 9. század utolsó évtizedeiben kereskedelmi céllal felkereső magyarokról szól,37 s amelynek a feltételezhető részleteit a DAI 6. fejezetének a 10. század első felében a város környékén élő besenyőkről, illetve a 36 Symeon Logotheta, Chronicon 133.17.: Symeonis Magistri et Logothetae Chronicon. Ed. Staffan Wahlgreen. (Corpus Fontium Historiae Byzantinae XLVI/I.) Berlin 2006. 276. Magyar fordítás: Mo ravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1988. 59. 37 Vö. Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A Ğayhānī-hagyomány magyar fejezete (Magyar Őstörténeti Könyvtár 22.) Bp. 2005. 34–35.
