Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 598 Ezen adatok alapján az Elba folyó és Meißen környékén található három Mügeln nevű település közül vélhetően az Oschatz melletti Mügelnből származott,36 azaz származási és a gesessen melléknévi igenév alapján lakhelyét is Szászország délkeleti részén kell keresnünk. Mügelni Henrik személyére vonatkozó másik legbiztosabb adatunk a Der meide kranz ( A Szűz diadémja ) című művéből szűrhető le. Bár ezt a munkát a kisebb költeményei között adta ki Karl Stackmann – Mügelni Henrik életművének talán legavatottabb kutatója37 – a Mesterdalnok legnagyobb ismert teológiai-filozófiai művének számít, melyben a különböző középkori tudományok versengenek IV. Károly előtt a Szűz fejékéért. A Der meide kranz bevezetőjében Mügelni Henrik IV. Károlyt császárnak nevezi, így kézenfekvőnek tűnik, hogy nem keletkezhetett 1355 áprilisa előtt. A klasszikus és középkori allegóriáktól hemzsegő műben, melynek legfontosabb forrása egyértelműen a középkorban jól ismert Martianus Capella De nuptiis Mercurii et Philologiae volt, 38 a Mester magának is emléket állított: a császár előtt fellépő, s magát az uralkodó figyelmébe ajánló Retorika szájába adott mondatokkal gyakorlatilag arról vall, hogy mivel is foglalkozik. E szerint a költészethez ért, ahhoz, hogy miként lehet verset faragni bármilyen nyelven fellelt anyagból, és hogy milyen módon lehet ezt kibővíteni, megvágni, kiegészíteni és lerövidíteni. 39 Mügelni Henrik tehát elsősorban fejedelmi udvaroknak dolgozó költőnek tekintette magát, életútjából pedig annyi bizonyosan rekonstruálható, hogy 1355 áprilisa után legalábbis valamennyi ideig mindenképp Prágában kellett tartózkodnia, ahol Károly császár tiszteletére megírta egyik legjelentősebb, panegírikus műalkotását.40 A Mester prágai éveinek időrendjén túl azonban a fenti adatok elsősorban arról tanúskodnak, hogy a Mesterdalnok munkásságában, s így vélhetően gondolkodásában is jelentős szerep jutott IV. (Luxemburgi) Károlynak. christi gepurde Tausent drewhundert Jar in dem neunundsechzigsten Jar, Dy durch ir grosse swere ee Maister nye gedutschen, und han den text geschlaret, gepraittet und geleutert Durch grosse verstentnusse, so ich pest mocht, Zu eren Und zu wirden dem edlen getrewen weysen hern hern Hertneyden von pettaw, In Steyrrland gesessen pey ter Tra, Geporen aus hohen plwte [...].” Cod. 1340 Han. (ÖNB) 1v. 36 Vö. Hennig, J . : Chronologie i. m. 123–124. 37 Heinrich von Mügeln: Der meide kranz. In: Die kleineren Dichtungen Heinrichs von Mügeln. Zweite Abteilung. Hrsg. Karl Stackmann. (Deutsche Texte des Mittelaltters 84.) Berlin 2003. 47–204. 38 Martianus Capella and the Seven Liberal Arts. II. The Marriage of Philology and Mercury. New York 1977. 39 „uf tichten mir ist kunt/ in aller sprach materien funt/, wie man sie lengen, kürzen phlit;/ wie man sie enget unde wit.” Heinrich von Mügeln: Der meide kranz i. m. 67. 40 Ezzel kapcsolatban lásd Anette Volfing: Heinrich von Mügeln Der meide kranz . A Commentary. (Münchener Texte und Untersuchngen zur deutschen Literatur des Mittelalters 111.) Tübingen 1997.; Martin Bauch: Divina favente clemencia. Auserwählung, Frömmigkeit und Heilsvermittlung in der Herrschaftspraxis Kaiser Karls IV. (Forschungen zur Kaiser- und Papstgeschichte des Mittelalters. Beihefte der Regesta Imperii 36.) Wien–Köln–Weimar 2015. 74–75.
