Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
CSÁKÓ JUDIT 589 hogy az a pozitív Gizella-história, amely a királynét Vazul megvakíttatásában nem látja vétkesnek, a 12–13. század fordulóján szerepelhetett valamely gesta szerkesztésben. Ismert másfelől, hogy a negatív portré a 13. század derekáról származó forrásokban (Magyar–lengyel Krónika, Albericus Trium Fontium) tűnik fel első ízben. Miért kellene tehát elutasítanunk a kínálkozó legegyszerűbb megoldást, miszerint a torzulás a két időpont között, a 13. század elő felében ment végbe? A kérdéses krónikafejezetek átdolgozására – a felmerülő problémák ellenére is – a Gertrúd-merénylet utáni időszak látszik a leginkább alkalmasnak. Végül álljon itt két további adalék, amely elgondolkodtató lehet. 1. A magyar krónikástradícióban nem találkozunk a királyné halálhírével, ám Albericus Trium Fontiumnál azt olvashatjuk, hogy Gizellát, mivel sok gonoszságot cselekedett, meggyilkolták. A királyné elleni merénylet motívuma egyértelmű párhuzamot mutat a Gertrúd-históriával. A francia kútfő fordulata magyarázható lenne oly módon is, hogy a szóbeli hírek alapján dolgozó champagne-i szerzetes kiszínezte elbeszélését, avagy rosszul emlékezett, és a Gertrúdról hallottakat Gizellánál is feljegyezte. Elvethetjük-e azonban teljesen azt a lehetőséget, hogy a trois-fontaines-i krónikást magyar informátora tájékoztatta ily módon? Aligha. Ha pedig elfogadjuk az eshetőséget, hogy a királynégyilkosság momentuma esetleg részét képezte a magyarországi tradíciónak, akkor nehezen utasíthatjuk el a párhuzamot Gertrúd históriájával. 2. Szóltam fentebb Gizellának a krónikakompozícióban olvasható hamis genealógiájáról. A királyné származásával kapcsolatban előadottakból annyi igaz mindössze, hogy István hitvese valóban burgundiai származású volt, ám nem atyja, hanem anyja révén. Azt, hogy Burgundiai Vilmos (vagyis a 10–11. szá zad fordulóján élt Ottó-Vilmos)231 miképpen került a királyné atyjaként a tradí cióba, aligha tudjuk megmondani. Egy pillanatra elidőzhetünk azonban annál az adatnál, miszerint Péter és Gizella anyja a Gertrúd nevet viselte volna. Vajon miért írta ezt a királyné fiktív leszármazását megalkotó kései krónikás, amikor sem Gizella valóságos anyját,232 sem pedig a burgundi gróf feleségét 233 nem hívták Gertrúdnak? 231 Váczy P.: A Vazul-hagyomány i. m. 318. 41. jegyz. 232 Burgundiai Gizella. Lásd Szántó Konrád: Boldog Gizella ősei, rokonsága. Vár ucca tizenhét 8. (2000) 1. sz. 16–17. 233 Ottó-Vilmos grófról és családjáról lásd Christian Settipani: Les origines maternelles du comte de Bourgogne Otte-Guillaume. Nouvelle synthèse. Annales de Bourgogne 66. (1994) 5–63.
