Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.

ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához

KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 580

kötődő dinasztikus történetírás lehetett. A 13–14. század folyamán – ahogyan azt Albericus Trium Fontium ciszterci tájékoztatáson. A hazai rendtársak információin alapuló értesülései vagy a Zágrábi és a Váradi Krónikák jelezhetik számunkra, hogy már a királyi központtól távolabb eső egyházi centrumokban is számolnunk kell különféle uralkodójegyzékekkel vagy rövidebb szerkesztésekkel.202

A helyi híreket lejegyzőik – az előttünk ismert kis számú esetben legalábbis – az udvari tradícióból származó elemekre fűzték fel így: a megelőző korokról és az országos eseményekről egyéb hagyományok híján innen tájékozódhattak.

203

Mindeddig a történeti irodalom emlékei nyomán igyekeztem rámutatni arra, hogy a történetírás lokális, a dinasztiától független centrumaival a 11. század Magyarországán nem szükséges számolnunk. Az állítás alátámasztására egyéb, a történeti jellegű alkotásokon kívüli érveket is felhozhatunk: ezeket tekintem át az alábbi két pontban.

c) A latin nyelvű irodalom magyarországi kezdeteiről szólva kiemelhetjük, hogy az előttünk ismert 11. századi szerzők kivétel nélkül az uralkodó környezetéhez köthetők. Bár személyét illetően legfeljebb hipotéziseket fogalmazhatunk meg, kétségkívül Szent István közelében kell keresnünk az Imre herceghez szóló Intelmek (Admonitio, Libellus de institutione morum

) összeállítóját.

204

A Szentírásmagyarázatot (Deliberatio supra hymnum trium puerorum

) ránk hagyományozó Gellért csanádi püspök ugyancsak szoros kapcsolatban állt azzal az Istvánnal, aki a velencei származású bencés szerzetest előbb fiának nevelésével, majd az Ajtony tartománya területén szerveződő egyházmegye vezetésével bízta meg.205

Mór pé

csi püspök a szakirodalom vélekedése szerint Géza herceg ösztönzésére foglalhatta írásba a Zoerard (András) zobori remete és tanítványa cselekedeteit. A megbízást akkor kaphatta, amikor I. Béla fiai és Salamon 1064 húsvétján Pécsett jártak.206

Ugyancsak uralkodói szándékot kell feltételeznünk az István-legendák 202 Veszprémy László: A

korai magyar évkönyvekről. Kapcsolatok és kölcsönzések az évkönyvek, krónikák és krónikakivonatok között. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk. Font Márta –

Fedeles Tamás – Kiss Gergely. Pécs 2010. 11–22.

203 A dinasztikus hagyomány felhasználására lásd pl. Csákó J.: Néhány megjegyzés Albericus i.

m. 521–522.; Domanovszky S.: A

Pozsonyi Krónika i. m. 543.; Szentpétery I.: A

Zágrábi és a Váradi krónikák i. m. 425.; Szovák K. – Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i.

m. 762. (A megfelelő rész Szovák Kornél munkája.)

204 Libellus de institutione morum. Ed. Iosephus Balogh. In: SRH II. 613–627. A

szerzőséggel kapcsolatos elképzelésekre lásd Szovák K. – Veszprémy L.:

Krónikák, legendák, intelmek i.

m. 792. (A vonatkozó rész Szovák Kornél munkája.); Veszprémy László:

Megjegyzések Szent István „Intelmei”-hez. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Neumann Tibor. (Analecta mediaevalia II.) 311–325., itt: 320–321. 205 Szegfű László: Szent Gellért. In: KMTL 231. A

Deliberatio kapcsán megfogalmazott szakirodalmi eredményeket áttekinti Nemerkényi Előd:

Szent Gellért Deliberatiójának kutatástörténete. In: Fons 10. (2003) 3–19.

206 Szovák K. – Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i.

m. 769.