Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat. In: Csukovits Enikő (Szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest, 1998. 181–196.
szolgáltatás minőségét. Ezért szükséges, hogy az 1992-ben elejtett fonalat6 felvegyük és röviden számba vegyük az azóta eltelt évek eredményeit és kitekintsünk a jövő feladataira. (E sorok írója Borsa Iván kérésére 1994-ben kapcsolódott be a munkába, 1997-től az OTKA által támogatott téma vezetője is.) Ismertetésünk annál is inkább indokolt, mert bár a középkorkutatók meggyőződhettek az adatbázis használhatóságáról,7 a hazai számítástechnika történettudományi alkalmazásának egyébként szegényes bibliográfiájában nemcsak az említett ismertetések kerülték el az összeállítók figyelmét, de magáról az adatbázisról sem tudnak.8 Az adatbázis a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti - azaz 1526 aug. 29. előtt keletkezett - forrásanyagának nyilvántartását tartalmazza, kiterjed mind a Diplomatikai Levéltár (DL), mind pedig a Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF) teljes anyagára. A számítógépes feldolgozás alapjául a két gyűjteményhez azonos módon készült segédletek, az időrendi mutatólapok szolgáltak. Ezek a két gyűjteményben fennmaradt valamennyi - a fennmaradás módjától függetlenül - oklevélszöveghez készültek. A „Diplomatikai Levéltár mintegy 108 ezer darabjához az átírások és a protokollumok több bejegyzése következtében mintegy 160 ezer, a Diplomatikai Fényképgyűjtemény kb. 90 ezer okleveléhez pedig 140 ezernél több időrendi mutatólap készült."9 Az időrendi mutatólapok az egyes dokumentumok legfontosabb alapadatait - az oklevélszövegek dátumát, kibocsátóját, fennmaradási formáját (eredeti, átírás stb.), mai és régebbi jelzetét, jelenlegi állapotát, eredeti esetében a megpecsételés módját, a pecsét állapotát - tartalmazták. Az időrendi mutatólapok adatainak számítógépes feldolgozásával az elsődleges cél az volt, hogy azok időrendben, oklevélkibocsátók rendjében, DL-, DF- számok rendjében, illetőleg a DL-nél régi jelzet rendben, a DF-nél az eredeti jelzet rendjében áttekinthetőek legyenek, s ezek mindenekelőtt a dokumentumok kutatását és az állomány ellenőrzését is segítsék. így születtek meg a számítógépes feldolgozással párhuzamosan első lépésben a DL állományáról három részletben azok a számítógépes listák, amelyek a MOL kutatótermében a középkori gyűjteményeket használó történészek számára igen hasznos segédletekké váltak a 80-as években.10 6 Meg kell jegyezni, hogy Borsának a levéltár középkori gyűjteményeiről és számítógépes adatbázisáról azóta még egy ismertetése is megjelent, amely 1995-ben íródott és egyrészt korábbi tanulmányainak összegzése, másrészt a középkori anyagot őrző levéltárak közti együttműködési programjavaslatát tartalmazza. A javaslat megvalósulására a későbbiekben még visszatérünk. A jelenleg folyó munkáról azt írja:,A- regeszták és egyes adataiknak gépre vitele olyannyira kezdeti stádiumban van, hogy erről érdemi beszámolót csak évek múlva lehet majd adni." Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár középkori gyűjteményei. Erdélyi Múzeum 58 (1996) 314-321, az idézet 320. 7 Nemcsak a készülő forráskiadvány összeállítói használják alapvető kiindulási pontként az időrendi gépi listákat, hanem mindazok a történészek, akiknek középkori témájú publikációi levéltári forráskutatáson alapulnak. 8 Számítástechnika, kvantifikáció és történelem. A magyar irodalom bibliográfiája. Összeállította Benda Gyula és Halmos Károly. In: Ewan Mawdsley, Thomas Munck: Számítógép a történettudományban. Kalauz kezdőknek. Bp., 1996. 279-286. 9 Borsa I.: Tapasztalatok és tervek i. m. 41. 10 Mindezekről részletesen Borsa I.: Tapasztalatok és tervek i. m. 38-39.
