Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
206 KORALL 30. hanem az abban társadalmi cselekvőként megjelenő személyek, testületek, cégek nevesítésére, azonosítására törekedtek. Ebből következően a Társadalomtörténeti Adatbázis/Adattár kezdettől fogva kifejezetten azokat a kutatásokat támogatta és támogatja, amelyek egy-egy személyre, családra, cégre stb. irányulnak.5 Ez a hagyományos papíralapú névmutatókhoz képest legalább két ponton jelent többet. Egyrészt az Adattár a „neveket” egységes keretbe szervezi, az azonos személyeket technikailag is (ún. „névtér-hivatkozások” kiépítésével) összekapcsolhatóvá teszi, megspórolva — legalábbis potenciálisan — a korábbi bizonytalan és hosszadalmas „kézi” kutatómunkát.6 Másrészt, mivel a személyi rekordokban egyúttal rendszeresen rögzítésre kerülnek - a forrásként szolgáló ügy vagy iratdarab tartalmától függően, az adott szereplő társadalmi státusát, „foglalkozását” (tevékenységi terület, profil), lakhelyét (szék-, telephely) illető adatok - az Adattár alkalmas foglalkozási csoportok tagjainak, de éppúgy a főváros tetszőlegesen lehatárolt területeihez (városrész/kerület, utca, ház) köthető lakosoknak a keresésére is. Bár ezt a lehetőséget általában a hagyományos segédletek is biztosítják, nem árt megemlíteni, hogy az elmondottakon túl egyes szorosabban meghatározott ügytípusok is kereshetők. Aligha érdektelen, hogy például „házassági bontóper”-re, „házassági szerződés”-re, „örökösödési per”-re, „osztályegyezség”-re „adásvételi szerződés”-re, „közgyűlési jegyzőkönyv”-re keresve több száz, esetleg több ezer találatot kapunk. Az ügyletek „időpontjának” rögzítése révén pedig - ami persze nem mindig nyújt megfelelő támpontot (lásd alább az árvaszéki ügyeknél) - az Adattár a már említett szempontokkal társítva időintervallumok szerinti lehatárolást is lehetővé tesz. A record-linkage-ü^xisxi kutatások mellett tehát más szempontú, tömeges forrásfeltárást igénylő megközelítéseket is támogathat.7 5 Ez az elv húzta és húzza meg egyúttal a merítés korlátáit is: szükségképpen kimaradtak és a jövőben is ki fognak maradni - a digitális feldolgozás más formáját igényelve - például a közigazgatás által keletkeztetett azon iratsorozatok, amelyek voltaképpeni „tárgya” semmilyen módon nem köthető kizárólag természetes vagy jogi személyekhez. 6 A „névtér” az Adattár személyeket, szervezeteket, fizikai helyeket, tárgyneveket összefűző funkciója, amely lehetővé teszi az azonos, de az iratokban - főként a 20. század előtt - különböző alakokban avagy nyelven (német, latin) felbukkanó „nevek” gyors és hatékony visszakeresését. Megjegyzendő, hogy az adatbázis-építés jelenlegi stádiumában a rekordkapcsolatok kialakítására nincs mód és energia (ehhez szervezett, rendkívül nagy tömeget érintő genealógiai kutatások szükségeltetnének). Ez jelenleg kétségtelenül nagyon megnehezíti a keresést, miután az eltérő névalakok, illetve egyazon személy által viselt, élete során esetleg változó családnevek mögött a személy rekordjai összekapcsolásának hiányában nem elegendő csupán a valószínű névalakot begépelni, hanem valamennyi lehetséges változatot számításba kell venni. A jelenlegi (2007. október 1-i állapot szerinti) állomány 294 864 személyi rekordot tesz ki. Itt kell megjegyezni, hogy a Társadalomtörténetihez hasonló elven és szerkezetben épített 20. századi - döntően 1945 utáni - büntető eljárásokat tömegesen feldolgozó Bírósági-Ügyészségi Adatbázisban (236 497 rekord) az év végéig ugyancsak lehetségessé válik, ráadásul valószínűleg egyazon felületen, a felsorolt szempontok szerinti keresés. Jóllehet ez utóbbi eredendően más típusú megközelítések kiszolgálására készült, könnyű belátni, hogy a társadalomtörténészek számára szintén fontos lehet.
