Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
41 2020/1. ▪ 40 – 66. Előzmények A projekt születésekor már két évtizedes tapasztalat halmozódott fel levéltárunkban az egyre erősödő családkutatói érdeklődésről. A hasonló témájú megkeresések aránya a 2000 előtti 35%-ról egy évtized alatt 70%-ra emelkedett, miközben a családkutatók száma a háromszorosára nőtt.2 A második helyen említhető helytörté neti kutatásokkal együtt ezek az igények eredményezték kutatóforgalmunk 90%-át. A családkutató civil szervezetek – például a 2000-ben, Baján alapított Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete (AKuFF) – működése tovább segítette, hogy az említett érdeklődés egyre határozottabb „társadalmi igénnyé” formálódjék. Az AKuFF konferenciáin, az előadói közreműködésen túl, alkalmunk nyílt a levéltár falain kívül is találkozni a családkutatók várakozásaival és elképzeléseivel, amelyek olykor meglepőnek, „futurisztikusnak” tűnhettek a közgyűjtemények világából érkező levéltárosok számára. Elgondolkodtató tapasztalatot jelentett számunkra az is, hogy a családkutatók közösségének vállalkozó kedve és együttműködése hogyan győzött le különféle technikai akadályokat, s a nehézségeken felülemelkedve hogyan értek el figyelemre méltó eredményeket. 3 2008-ban, levéltárunk közreműködésével készült „Az egyházi anyakönyvek digitalizálásának lehetőségei” című szakmai-módszertani tanulmány, amely számba vette az anyakönyvek tömeges feldolgozásának módjait, a kutatói szolgáltatások lehetőségeit és a kapcsolódó technikai feltételeket is.4 A tanulmány készítése közben, a munkafo lyamatok modellezése céljából Kalocsa város anyakönyveinek képi digitalizálására is 2 A családkutatók számára kedvezőek voltak a levéltár forrásadottságai, mivel Kalocsán már 1826-tól kezdődően, folyamatosan gyűjtötték az anyakönyvi másodpéldányokat, és rendelkezésre álltak az egyházmegye plébániáin őrzött, 1895 előtti, eredeti anyakönyvek mikrofilm-másolatai is. A történeti egyházmegye határon túli, bácskai részén a 20. században jelentős népességmozgás történt, az innen elszármazott, illetve kitelepített lakosság már az 1970-es évektől kezdve kutatta eredetétmúltját, és főként német nyelven, sorban jelentek meg a helytörténeti- és családtörténeti kiadványok. 3 A családkutatók hatékonyan kommunikáltak a gyorsan bővülő levelezőlistákon, és általában önzetlenül segítették egymás munkáját. Szívesen és kreatívan használták a digitális eszközöket, családkönyvek, kiadványok és adatbázisok sorát készítették el. Az AKuFF családkutatói könyvtárat is létrehozott, s a nehezen elérhető, ritka kiadványok kölcsönzése népszerű volt a tagság körében. A szorgalmasan végzett, önkéntes munka eredményére példaként említhetők a 2010-ben alapított Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) honlapján létrehozott adattárak is. Az egyesület munkatársai az 1895 utáni állami anyakönyvek esetében több mint négymillió anyakönyvi bejegyzést indexáltak, az adatbázis összesen több mint húszmillió nevet tartalmaz. http://www.macse.hu/ society/adattarak.php és http://www.macse.hu/databases/hu/default.aspx (A letöltés dátuma: 2020. március 26.) 4 A tanulmány az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma megbízásából, 2008-ban született, szerzői Biszak Sándor, Lakatos Andor és Vajk Ádám. Az archív változat elérhető a KFL honlapján. https://archivum. asztrik.hu/sites/default/files/letoltesek/akvi_tanulmany.pdf (A letöltés dátuma: 2020. március 26.) Digitalizálás, e-kutatás Kalocsán (2009–2019)