Körmendy Lajos: Az optikai lemez levéltári alkalmazása. Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. 29–32.
Az optikai lemez levéltári alkalmazása örök dilemma a levéltáros számára, hogy milyen módon és milyen eszközökkel biztosítsa a gondjaira bízott iratok hosszú távú megőrzését, illetve a bennük lévő adatok gyors és teljes hozzáférését. Időről időre felbukkannak olyan új segédeszközök, melyek a megoldás ígéretét hordozzák: ilyen volt az ötvenes—hatvanas években a mikrofilm, az elmúlt másfél évtizedben a számítógép, az utóbbi időben pedig az optikai lemez. Kérdés, hogy valóban ez lesz-e a megoldás, vagy hasonló eredményre jutunk, mint a mikrofilm és a számítógép esetében: olyan eszközök ezek, melyek sokkal hatékonyabbá teszik a munkánkat, segítik a gondok megoldását, de egyrészt újabb problémákat, feladatokat okoznak, másrészt olyan plusz erőfeszítéseket kívánnak, hogy semmivel sem lesz kevesebb munkánk. Más szavakkal: a dilemma megmarad, csak magasabb szinten, mert az elvárásainkat is magasabb szintre emeltük. A számítógép tulajdonságai kétségtelenül lenyűgözőek, mert óriási adattömeget képes villámgyorsan kezelni. Számottevő adatbázis létrehozása azonban — amellett, hogy drága — nagyon munkaigényes, az adatok kigyűjtése, tipizálása rengeteg szakmai előkészítést igényel. Másrészt a kigyűjtés kivonatolást jelent, azaz egy sor lényeges információ rejtve marad és csak hagyományos módon kutatható fel. Harmadrészt az irat eredeti képe, ami szintén jelentést hordozhat, nem jelenik meg, arról nem is beszélve, hogy egyes adatok (pl. rövidítések, nehezen olvasható írások) feloldása nem egyértelmű, eldöntésük mindenképpen kutatói feladat lenne. Az optikai lemezíróval (-meghajtóval) ill. megfelelő szoftverrel ellátott számítógép mindezeket a hiányokat kiküszöbölheti. Segítségével „lefényképezhető" az irat és ezzel párhuzamosan olyan adatbázis alakítható ki, ami gyors visszakeresést biztosít. Az optikai lemezzel végezhető műveletek röviden az alábbi példával szemléltethetők: 1. lemezre „fényképezek" egy (irat)sorozatot; 2. minden iratból kigyújtom a helyneveket, ill. az évkort, és ezeket a megfelelő felvételekhez rendelem; 3. az évkörrel kombinált helynevek keresésénél a gép automatikusan kivetíti a hozzátartozó iratok képét.1 Tulajdonképpen a mikrofilm és a számítógép jó tulajdonságai egyesíthetők az optikai lemezben.2 Az új hordozó olyan biztonsági filmként funkcionálhat, amely hallatlan hatékony filmtári segédletekkel (mutatóval, lajstrommal stb.) van ellátva. A fentiekből következően nem kerülhető meg az összehasonlítás, tehát a mikrofilm és az optikai lemez előnyeinek, ill. hátrányainak összevetése. Ez azért is indokolt, mert akár az egyiket, akár a másikat választjuk, súlyos milliók beruházásáról határozunk, és egy rossz döntés nyomán nemcsak a pénz veszhet kárba, hanem sok ember sokévi munkája is. Az optikai lemez a nyolcvanas évek elején jelent meg a nemzetközi piacon, 29
