Kóta Péter: Digitális forráskiadás. Gondolatok alapvető kérdésekről. Turul, 88. (2015) 4. 130–143.
143 értelmetlen, hanem felelőtlen pazarlás. Az ilyen típusú döntések meghozatalához szükségesek a digitális bölcsészet körébe tartozó szakmai ismeretek.78 78 A tisztán műszaki adatok alapj án dolgozók többnyire csak a piaci viszo - nyok szerinti optimális költségvetésben tudnak segíteni - noha gyakran éppen az ellenkezője áll érdekükben. 79 A cikk megírása és nyomdába adása közt eltelt időben ez is változott: a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet „A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről” felsorolása immár nem tartalmazza a digitális bölcsészet szakot... 80 http://labadigergely.github.io/kurzusok_2015_tavasz/2015/02/01/ kurzusok-szde/. 81 http://labadigergely.github.io/kurzusok_2014_osz/2014/08/26/ kurzusok-ftk/, Boldog Zoltán: A pergamen tartósabb, mint egy szöveg-82 http://magyar-irodalom.elte.hu/ . 83 http://digital.humanities.ox.ac.ukdhoxss/ . 84 http://www.culingtec.uni-leipzig.de/ESU_C_T/ . 85 http://www.i-d-e.de/spring-school-2012/ . 86 http://dixit.uni-koeln.de/home.html?&L=l . 87 http://www.teibyexample.org/ . Lehet, hogy a digitális bölcsészeti ismeretek mennyisége első hallásra ijesztőnek tűnik, de nem lehetetlen az elsajátításuk, noha autodidakta formában igen sok zsákutca és buktató fenyegeti az arra vállalkozót. Rendszeres oktatásra elvileg volna lehetőség, hiszen több egyetemünkön is vannak olyan szakok, amelyek tananyagában szerepelnek hasznosítható ismeretek. A levéltárosok alap (BA) képzésében szerepel a levéltári informatika, a mesterképzésben (MA) pedig az alapozó tárgyak közt a informatikai alapismeretek (1 félév, heti 4 óra). Az ELTE levéltár szak hálótervből az is kitűnik, hogy a minket érdeklő szempontból a legalaposabban felépített curriculum az Üj- és jelenkori szakirányé. Itt található a legtöbb ilyen témájú tanegység: Az adatbázis-építés (alapjai, gyakorlata), Állomány védelem, reprográfia, digitalizálás (alapjai, gyakorlata). Az a kívülálló érzése, mintha maradék-elven került volna az egyik első fele a Középkori, a másik első fele az Információ-menedzsment szakirányhoz. Az elektronikus iratok - „born-digital ” dokumentumok(?) - és az elektronikus levéltár témája tartozhat még ide, az Iratkezelési szoftverek már kevésbé. Mivel az egyes tantárgy-leírások nem (könnyen) elérhetők, a tantárgyak belső tartalmáról nincs ismeretünk. Összességében azt mondhatjuk, hogy ez a menynyiség, bár nem csekély, főleg, ha abból a fikcióból indulhatnánk ki, hogy a hallgatók informatika érettségivel - még egy középszintű is szolid alapokat nyújtana! - érkeznek a szakra. Mindazonáltal a digitális forráskiadás lehetőségeihez meg az elvégzendő munkához képest szűknek látszik. Az is nyilvánvaló, hogy nem egyetlen szak és tanszék vállára kell hárulnia az összes feladatnak. Magyarországon két egyetemen működik digitális bölcsészet szak79 , a PPKE e tekintetben nem szorul említésre, hiszen ott a forráskiadás kívül esik mind a nyelvészek, mind a történészek érdeklődésén... A Debreceni Egyetem Digitális Bölcsészet Mesterképzési Szak hálótervében viszont találhatunk néhány releváns tanegységet: Digitális források kutatása, védelme és biztonsága; Történelmi elektronikus levéltárak és digitális levéltári gyűjtemények; Digitális szövegkiadások és adatbázisok az ókortörténet és segédtudományai szolgálatában; Elektronikus szövegkiadás; Elektronikus könyvtár, digitális archívumok. Hogy a csábítóan hangzó elnevezések mögött milyen tartalom áll, azt alaposabb kereséssel lehet kideríteni. A Szegedi Tudományegyetem kínálatában is szerepelnek a digitális kiadással kapcsolatos tanegységek: Szövegkiadás digitális eszközökkel80 és A filológiai tudás - kiadáselmélet81 . Az ELTE-n működött 1997-től 2005-ig (?) a Bölcsészeti Informatika Önálló Program,82 amelynek kutatói felkarolták a hazai digitális forráskiadás ügyét, de évek óta nem hallat magáról. Nagy fontosságot tulajdonítunk a rövid, intenzív képzéseknek, tavaszi, nyári, őszi, stb. egyetemeknek. Ezek a technikai fejlődés gyorsaságát és a szakterület fejlődési tempóját tekintve elengedhetetlenek, elsősorban a gyakorlati tapasztalatok terjesztése okán. Az Oxfordi,83 a Lipcsei Egyetem84 csak két találomra kiragadott példa a zavarba ejtően bő kínálatból. Az I-D-E és az ICARUS közösen szervezett „Spring School ”-ja 2012-ben Bécsi Egyetemen,85 a rendszeres Oxford Summer School hasonló célt szolgál. A DiXiT program az Európai Unió által nagyvonalúan támogatott nemzetközi összefogás, amelyben a legrangosabb intézmények vesznek részt a Kölni Egyetem vezetésével.86 Léteznek on-line tanfolyamok: TEI by example,87 esetta nulmányok - tulajdonképpen minden tudományos nevezetre igényt tartó projekt részletesen ismerteti az alkalmazott módszertant, eszközöket, célkitűzéseket - amelyekből sok hasznos ismeretet kaphat az érdeklődő. Szerény - hangsúlyozottan személyes - véleményként egy reménybeli képzés súlypontjainak javasolnám a következőket. Maga a forrásanyag: történeti szövegek, maga a módszer: bölcsészettudományos eljárások, továbbá maga a digitális bölcsészet szakok nyelvészeti indíttatása szinte kiált a nyelvészeti szemlélet érvényesítése után. Esetünkben ajelölő nyelvek (XML), azon belül a TEI ajánlás alapos ismerete, a felmerülő problémák kezelése - szintúgy nyelvészeti eszközökkel - jelentené az alapot. Programozási nyelvként valamelyik magas szintű programnyelv használata ajánlatos. A modern szoftvereknek, akár szöveg- akár képkezelés, akár a webalkalmazások terén, nagy része ugyanis lehetőséget ad magas szintű nyelveken történő vezérlésre. Nem kell tehát a rendszerprogramozás mélységeibe merészkedni ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szoftverkomponenseket kreatívan használjuk. Továbbra is fontos helyett kell tulajdonítani az adatbázisokkal kapcsolatos elméleti ismereteknek. Ezzel szemben mindenfajta, konkrét felhasználói szoftver ismertetése merő pazarlás, elsősorban az intézményi erőforrásokkal; azok megtanulásának helye a leendő munkahely. Summa summarum: Ma a digitális forráskiadásra megvan a fogadókészség, rendelkezésre állnak az eszközök, van lehetőség a tanulásra. A források azonban nem fognak belátható időn belül önszántukból felköltözni az internetre vagy más adathordozóra. A legkisebb projekt is több a semminél. Azok az olvasók értették jól emez írás célját, akik buzdító, bátorító, akár segítő szándékot olvastak ki belőle. fájl - beszélgetés Labádi Gergellyel, http://www.irodalmijelen.hu/2014- jul-29-1718/pergamen-tartosabb-mint-egy-szovegfajl.
