Koroknai Ákos – Künstler Ferenc – Szatucsek Zoltán – Vánkosné Timár Éva – G. Vass István: Az elektronikus iratok archiválásával összefüggő kérdések áttekintése. Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. 3–10.
A magyar levéltárak jelenleg a jogszabályokra hivatkozva elhárítják az átvétel felelősségét. Ezzel nemcsak olcsóbban működtethető és hatékonyabb levéltártól fosztják meg a társadalmat, de tehetetlenné válnak az elektronikusan keletkezett maradandó értékű iratok jelentős részének pusztulásával szemben is. • Sürgős feladat lenne a felkészülés a közeljövőben várhatóan megszülető jogszabályok által megváltoztatott helyzet kezelésére. Személyi állományuk szakmai felkészültségében és az intézmények technikai lehetőségeit illetően jelenleg nem felelnek meg a maradandó értékű elektronikus iratok iratkezelésének felügyeletével, átvételével és hosszú távú tárolásával kapcsolatos várhatóan rájuk háruló feladataiknak. • Sürgős feladata a levéltáraknak a leletmentés, azoknak a veszélyeztetett elektronikus irattáraknak és segédleteknek a felkutatása és a bennük rejlő információknak a megmentése, amelyek maradandó értéket képviselnek. • A módszertani műhelyek visszaállításával, meg kell kezdeni a módszertani kutatások folytatását. • Az átmeneti menedzsment program indítása a hagyományos irathordozókról az elektronikus hordozókra való áttérések során felmerülő adatvesztések kiküszöbölésére, • a gyűjtőterületi és a feldolgozó munka elkülönítése, konkrét iratátvételi és megőrzési kutatási program indítása, • és végül kiemelten fontos a témában a nemzetközi együttműködés növelése. „A digitális megőrzés problémája túlságosan összetett és alapkutatásokat igénylő, hogysem egy kis ország vagy egy levéltári intézmény egymaga képes legyen megoldani."8 Az elektronikus levéltár nemcsak a fenntartó számára olcsóbb9 , de a felhasználó államigazgatásnak, állampolgárnak, kutató történésznek is könnyebb, gyorsabb, összetettebb kutatási lehetőséget kínál a hagyományosnál. Az iratok útja pontosan követhető, elkallódásuk lehetetlen. Egy munkaidő-igazolás ellenőrzése, vagy egy felújítandó épület terveinek visszakeresése a jelenlegi négy-öt napos kutatási és harmincnapos ügyintézési határidő helyett egy-két perces kutatásra és azonnali válaszadásra szorítható le. Egy történeti kutatáshoz szükséges dokumentumok lekérdezése szintén hosszú hónapokkal rövidítheti le kutató történészeink iratkeresésre fordított idejét. HOFMAN, J.: i. m. 86. A tárolás költségei a kutatások szerint nem különböznek lényegesen 10 Kbyte és annak tízmilliószorosa, 100 Gbyte információ tárolása esetén. ASHLEY, KEVIN: Digital archive costs: Facts and fallacies. DLM Forum, 1999. 126. 10
