Katona Csaba – Körmendy Lajos – Kerekes Dóra – Lakatos Andor: Internet és levéltár. Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. 3–24.
rendszerek a képek és hanganyagok keresésére is. A szöveges állományok közül is a standard HTML20 és a text formátumban a WEB-en tárolt anyagokban lehet keresni. Ezen felül léteznek olyan, speciális adatok is, amelyek — bár nem WEB dokumentumok, de — WEB keresőkön keresztül érhetők el (pl. telefonszámok, e-mail címek). Jelenleg a WEB-en alapvetően keresőkkel vagy katalógusok segítségével kereshetünk. A katalógusok (nevezik őket WEBliográfiáknak is) a könyvtári katalógusokhoz hasonló elven működnek, és kísérletet tesznek arra, hogy a WEB-en lévő anyagokat katalogizálják. A legismertebb rendszerek egyike a Yahoo!. A keresés itt elsősorban böngészést jelent. A katalógus-rendszerek legnagyobb problémája, hogy a katalogizálást magát csak emberi erővel, manuálisan lehet végrehajtani. így ezek a rendszerek nem vállalkoznak (nem vállalkozhatnak) a teljes WEB katalogizálására. A rendszer előnye ugyanakkor, hogy lehetőséget nyújtanak a tartalom szerinti szűrésre. Magyarországon ehhez a rendszerhez a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) áll a legközelebb. A keresők (a katalógusokkal ellentétben) a teljes WEB módszeres és rendszeres átvizsgálására, átfésülésére alkalmasak. Ezek keresztül kaphatjuk a legteljesebb képet a WEB-en tárolt dokumentumokról. A keresőkben tartalom szerinti (index) adatbázis készül el, automatikusan. Ez a végiglátogatott helyek dokumentumait tartalmazza kivonatos formában (indexelve). A felhasználó beírja az általa keresett szót, szavakat, a kereső pedig ebben az indexelt adatbázisban keres, és ez alapján jeleníti meg a találatokat, (dokumentum címe és rövid kivonat) A két legismertebb magyar kereső: www.altavizsla.hu és a www.heureka.hu. Léteznek még az ún. meta-keresők is. Ezek több kereső rendszert egyszerre használnak és az ezekből nyert eredményeket kombinálják egymással, így jön létre találati listájuk. Arra, hogy hogyan keressünk a WEB-en, nincsen „bevált módszer". Mindenki másképpen keres, saját logikája szerint. Sőt, előfordul az is, hogy ugyanaz az illető ugyanazt a témát két alkalommal más szemszögből közelíti meg. Nem mindenki találja meg ugyanazt a dokumentumot, és nem ritka, hogy ugyanaz a felhasználó kétszer egymás után nem találja meg ugyanazt a dokumentumot. Mégis vannak olyan lépések, amelyeket érdemes egy-egy keresésnél figyelembe venni, esetleg követni. 1. Meg kell fogalmazni, mit keresünk (kategória leírása, kulcsszavak kiválasztása). 2. Általános keresőbe beírjuk a kulcsszót/kulcsszavakat (érdemes olyan keresőt alkalmazni, amely képes arra, hogy az eltalált kulcsszavak arányát százalékosan felállítsa). 3. Katalógusban is megnézzük a dokumentumot (ha a keresett dokumentumunk jól katalogizálható, akkor egy általános célú katalógus rendszerben meg fogjuk találni). 4. Amennyiben a 2. és a 3. lépés nem vezetett a nekünk megfelelő eredményre, akkor vissza kell térni az általános keresőhöz, és meg kell próbálni pontosabb kulcsszavakat alkalmazni a kereséshez. Esetleg olyan helyhez kapcsolódni, amely lehetővé teszi az összetett keresést (Boolean keresés). Egy-egy keresési mód értékét meghatározza a sebesség, amely idő alatt a számunkra fontos információhoz eljuthatunk; az index adatbázis mérete és frissessége; a keresési módszerek (egy, több, kombinált) és az eredmények megtalálásának a módja. Ezen felül Hypertext Markup Language. Hypertext leíró nyelv 11
