Katona Csaba – Körmendy Lajos – Kerekes Dóra – Lakatos Andor: Internet és levéltár. Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. 3–24.

• Milyen feltételekkel végezhető kutatás; a szövegbe belefoglalandó a kutatási szabályzat könnyen érthető összefoglalója, a hitelességet növeli, ha link segítségével elérhető a hivatalos szöveg is. • Másolat (mikrofilm, fénymásolat, digitális másolat stb.) készítésének körülményei, szabályai, árai. Érdemes — a jogszerűséget hangsúlyozandó — a vonatkozó jogszabályokat ismertetni, valamint különböző űrlapok — pl. a kutatási korlátozás alá eső anyagba való betekintési kérelemhez szükségesek — digitális változatát elérhetővé tenni. Hitelességi problémák miatt egyelőre nem ajánljuk, hogy a kutatók interneten iratkozzanak be, kérjenek iratokat a kutatóterembe vagy rendeljenek másolatokat. 8.7.4. Információk kezdő és laikus kutatóknak A 2. és a 7. fejezetben elmondottaknak megfelelően érdemes részletes információkat és tanácsokat adni a kezdő és a laikus kutatóknak. Nyilvánvaló, hogy különösen fontos a közérthetőség és az egyszerű stílus ezeknél a szövegeknél. Mivel közülük a legnagyobb csoportot a családkutatók alkotják, nagyon javasolt számukra külön szekciót létesíteni a honlapon. Érdemes felhasználni más levéltárak e tárgyban írt anyagait (pl. általános családkutatási módszertan) úgy, hogy linkekkel átlépési lehetőséget biztosítunk. Ha van más markáns kutatói csoport (pl. helytörténészek), akkor nekik is külön szekciót kell fenntartani. Fordulhatnak a levéltárosok a jövő kutatói felé is: szakdolgozatok írásához adhatnak módszertani ajánlásokat, konkrét példákkal illusztrálva kínálhatnak feldolgozásokat, ötleteket adva a források ismeretében kidolgozható témákra. 8.7.5. Levéltári iratok leírása A levéltári iratok leírása jelenti a honlap legfontosabb szakmai részét. A nagyobb (általános) levéltáraknak arra kell törekedniük, hogy az összes rendelkezésre álló, jó adatminőségű segédletet, nyilvántartást egy elektronikus rendszerben egyesítsék. Nem szabad megállni a fond- és állagjegyzéknél, mert ez manapság már alig jelent valamit a kutatóknak. Elektronikus segédletként nem lehet megelégedni szövegfájlokkal, mert azok csak primitív keresést és listázást tesznek lehetővé. On line, adatszintekre tagolódó adatbázisra van szükség. A szintek lehetővé teszik a rugalmas adatbövítést, azaz mélyebb (pl. tétel- vagy darab-) szinten feldolgozott adatok éppúgy bekerülhetnek a rendszerbe, mint fond- vagy állagszintűek. Elvárható, hogy belátható időn belül minden fondról készüljön szakszerű leírás. A kisebb levéltárak pénzügyi és informatikai lehetőségeit nyilvánvalóan meghaladják a fentebb leírt követelmények. Összefogással, azaz közös fejlesztéssel, vagy már meglévő nagyobb rendszerhez való csatlakozással azonban ezek a nehézségek kiküszöbölhetők. Az összefogás megkönnyítené magát a leírási feladatot is, mert nagyon sok a különböző intézményekben őrzött típusanyag (pl. alispáni iratok), amelynek általános részét csak egyszer kellene megírni, előtte azonban meg kellene állapodni egy minimális leírási 21