Károly István: Előzetes egy demográfiai-statisztikai számítógépes adatfeldolgozó rendszerhez. Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. 21–30.

a községi elöljáróságnál vezettek hasonló nyilvántartást, de akkor az megsemmisült. 1951 előtt sajnos csak néhány utalást találtunk egy-egy család, vagy személy elköltözésére, de, ha megkíséreljük a múlt század második felétől és az 1780-as évek végén ismert házszámjegyzékeket és az 1850-es évektől vezetett telekkönyvi adatokat beépíteni a családrekonstrukciós folyamatba, talán sikerül néhány esetben következtetéseket levonni. A népszámlálási adatokat elsősorban kontrollanyagként kívánjuk felhasználni, ami egyúttal egyértelművé teheti saját adataink hiányosságát, vagy akár pontosságát és bizonyos szempontok szerint szűkíti a további kutatás körét, ha egy 2—3%-os tűréshatárnál nagyobb eltérés mutatkozna. A források tárgyalásánál a következőkre szükséges még kitérni: Az adatgyűjtés során egyértelművé vált, hogy nem elégedhetünk meg csak a medinai anyakönyvek kutatásával, mert a település lakóinak házassági kapcsolatai egy fél megyényi területet érintenek. Ezért átnéztük további 24 település felekezeti és állami anyakönyveit egyaránt (ezek: Zomba, Szedres, Tengelic, Kölesd, Harc, Kajdacs, Grábóc, Szálka, Mőcsény, Alsó-Nána, Felső-Nána, Bátaszék, Pálfa, Sárszentlőrinc, Nagydorog, Ráckozár, Mohács, Baja, Hidas, Dunaföldvár, Dunaszekcső, Dunaújváros, Rácalmás és Véménd). Elsősorban a felekezeti és nemzetiségi szempontok szerint, az ismert néprajzi szokások alapján, valamint a földrajzi közelség és a házassági kapcsolatokban jelentkező kölcsönösséget feltételezve válogattuk ki az átnézendő települések anyakönyveit. A kölcsönös házassági kapcsolatokon azt értjük, hogy a medinai anyakönyvben szereplő vidéki illetőségű vőlegények lakóhelyének anyakönyveit azért kutattuk, mert ott is történik számosabb házasságkötés, csak fordított esetben. Ez a feltevés teljességgel beigazolódott. A felsorolt községeket térképre vetítve különös területi eloszlást kapunk. A református népesség elsősorban a Medinától északra és keletre fekvő települések református lakosságával kötött házassági kapcsolatokat, sőt, az is megállapítható, hogy egyes időszakokban (1-2 generáción át) volt egy-egy település a közvetlen szomszédságban, mely szemmel látható előnyt élvezett ebből a szempontból. Az evangélikus népesség nagyrészt Kölesdiekkel és a távolabb fekvő Sárszentlőrinc hasonló vallású lakosságával házasodott, de itt talán erőteljesebbek a falun belüli kapcsolatok és a református vallásúakkal is összeházasodtak. Legjobban a szerb lakosság őrizte vallását és nemzetiségi elkülönülését, mert az utóbbi évtizedektől eltekintve csak a Tolna, Fejér és Baranya megyében megtelepült görögkeletiekkel házasodtak. Lehetséges, hogy a későbbiekben még további, távolabb fekvő települések házassági és halotti anyakönyveinek kutatására is sor kerül, de nem lehet előzetesen megszabni egy földrajzi határt, ameddig az adatok kutatását feltétlenül ki kell terjeszteni. Adataink és a feldolgozási módszer Készítettünk egy előzetes kimutatást a feldolgozandó adatállományról; ez természetesen csekély mértékben, de még módosulhat. Eszerint összes kódolt adatunk: 289 989, amely a következőképpen oszlik meg. (A táblázat magába foglalja valamennyi, az előző fejezetben ismertetett forrás adatait.) 27