Hegedűs István: Hogyan segít újragondolni a levéltárak szerepét a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás? Levéltári Közlemények, 90. (2019) 89–98.
Hogyan segít újragondolni a levéltárak szerepét a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás? alkalmaz az adatokkal kapcsolatban. Az adatok gyűjtését és a jelentések készítését túl gyakran tekintik a finanszírozás vagy a fenntartó terheként és követelményének, nem pedig a művészeti vagy kulturális intézmény javára felhasználható eszköznek. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy visszatartja az ágazatot. Ez részben a függőség, a támogatás és a piaci kudarc filozófiájából fakad, ami a kulturális ágazat nagy részét, köztük a művészeti és közszolgálati műsorszolgáltatást is jellemzi. [...] A második legnagyobb akadály az adatok felhasználásának korlátozott stratégiai megértése, vagy az iránta való érdeklődés a kulturális ágazat felsőbb szintjein.”10 10 Anthony Lilley - Paul Moore: Counting What Counts: What Big Data can do for the Cultural Sector. 2013. http://www.cross-innovation.eu/wp-content/uploads/2013/04/CountingWhat Counts-Lilley-Moore.org_.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 23.) 11 Király Péter: Medieval Data Mining. 2015. https://www.academia.edu/16657649/Medieval_ Data_Mining (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 23.) 12 Erin Connelly- Charo del Genio - Freya Harrison: Data mining a medieval medical text reveals patterns in ingredient choice that reflect biological activity against infectious agents. mBio. 1 l:e03136-19. https://doi.org/10.1128/mBio.03136-19 . (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 23.) 13 Eirini Goudarouli - Anna Sexton - John Sheridan: The Challenge of the Digital and the Future Archive: Through the Lens of The National Archives UK. Philosophy and Technology, 2018. 1. sz. 173-183. Király Péter informatikus és könyvtáros kutatónak van egy érdekes ötlete a középkori dokumentumok feldolgozásáról. Kéziratában arról ír, hogy olyan többszintű eszközt kíván kidolgozni, amely képes importálni a már publikált adatokat, feldolgozza a természetes nyelvet, szemantikailag elemzi, dokumentumokban keresi és statisztikai elemzés alá vonja. Hipotézise az, hogy a dokumentumtípusok korrelálnak a szöveg szemantikai karakterével és relevanciájával. Ha be tudná sorolni a dokumentumokat, a kutatók kiválaszthatnák a szemantikai elemzésekhez megfelelő eszközöket és azok információs kontextusát.11 Ehhez kapcsolódóan az elmúlt két év kutatási eredményei nyomán más kutatók is érdekes eredményeket értek el a biotechnológia területén középkori levéltári szövegek elemzésével.12 Mi szükséges manapság az archívumok megbízhatóságának és nyitottságának biztosításához? Goudarouli, Sexton és Sheridan szerint erre a kérdésre rendkívül magas színvonalú kutatás, a kutatás támogatása, a magán- és állami partnerekkel való kísérletezés és együttműködés lehet a válasz. A folyamatos innovációk kutatásával a módszerek és etikai követelmények feldolgozhatok, értékelhetők és alkalmazhatók. Ezek azután felhasználhatók olyan digitális fejlesztések megvalósítására, amelyek átláthatóbbá, elfogadhatóbbá teszik a dokumentumkezelés és az archiválás új formáit, és amelyek a jelenlegi és jövőbeli felhasználókra (a kormányra és az állampolgárokra) is alkalmazhatók.13 93
