Fehér Csaba: Két felmérés – két eredmény. A Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára elektronikus adatvagyon felmérésének eredményei és tanulságai. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 7–20.
Fehér Csaba Mindazonáltal a begyűjtött információ tájékoztató, orientáló jellege és hasznos volta a levéltár számára nem vitatható.5 Az elkészített termékeket formai és tartalmi szempontból a következőképpen értékelhetjük: 5 Ezzel kapcsolatos véleményemet egy korábbi alkalommal — még a MÓL felmérés előkészítő szakaszában — az illetékesek előtt kifejtettem. A Flexus (BFL) tanulmánya (252 oldal terjedelemben és egy melléklettel) a célok meghatározásával indul, majd vezetői összefoglalójában először is a kilenc főbb témakör kérdőpontjaira adott válaszok/eredmények tömör elemzését adja. Ezután az adattáblákban összegyűjtött számszaki eredményeket elemzi, a szöveg végére linkelve a könnyen megnyíló felmérési adatlapok Excelben rögzített nyilvántartását, amelyből az érdeklődő további részinformációt nyerhet, a bírálni szándékozó pedig bizonyítékra/megnyugvásra talál. Majd az előzmények bemutatását a részletes módszertani ismertetés követi. A sort a hét szakirány szerint csoportosított szervek eredményeit elemző rész tanulmányok, végül afféle „kakukktojásként” egy, a vizsgálat által feltárt fontos adatbázis típus: az önkormányzati térinformatikai rendszer elemzése zárja. Az említett melléklet ezen rendszerek leírását tartalmazza. A tanulmányban található még három bújtatott melléklet, amelyek a módszertani elemzést követik. Ezek a kérdőívet, a vizsgált szervek listáját és az e-irattár tájékoztató levelét tartalmazzák. Talán szerencsésebb lett volna a tanulmány végére elhelyezni őket, bár logikai szempontból kétségkívül a helyükön vannak. Az ITA (MÓL) tanulmánya (114 oldal terjedelemben és hat melléklettel) egy vezetői összefoglalóval indul, amely tíz pontban tekinti át a felmérés lényeges következtetéseit. Az ezt követő bevezetés az előzményeket és a célokat összegzi, majd a módszertan bemutatása olvasható. Ezután kerülnek sorra a kérdéskörök szerinti elemzések (a kilenc főbb témakör), majd a számszaki adatok taglalása (külön egységként az online adatelemzés) következik. Ezt követően az ágazati elemzéseket tanulmányozhatjuk, végül a mellékletek következnek: két kérdőív, a szervlista, az e-irattári tájékoztató, az adatfelvételi dokumentáció és a felmérés ütemezése. A fentiekből is kitűnik, hogy a két munka szerkezetileg azonos elemekből építkezik, csupán sorrendjük más. Összevetve a kettőt, emeljünk ki néhány lényeges különbséget, értékszempontot. A MÓL felmérésben közölt vezetői összefoglaló tíz pontja kiválóan érzékelteti az elektronikus adatvagyon kérdéskörét illetően tapasztalható tendenciákat, míg a BFL anyaga a kérdőív témaköreinek esszenciáját nyújtja. Az ITA táblázatai (és a diagramok) sokkal jobban szerkesztett elemző anyagok, a tartalom)egyzéket külön ábrajegyzék is követi (!), szemben a FLEXUS felmérési adattáblákból kiemelt anyagával, amelyek igen megnövelik a tanulmány terjedelmét. A BFL esetében viszont mind az ágazati/szakterületi, mind a kérdőpontok szerinti elemzések bővebbek, kidolgozottabbak; hasznos felmérési hozadékként áll előttünk és került is be a tanulmányba a térinformatika rendszer, valamint a digitalizálás kérdésköre. Kiemelendő különbség még az ITA által készített és menedzselt online felmérés, mint egyfajta jövőbemutató módszer, jóllehet a korábban jelzett kétségek folytán kérdéses annak értékelhetősége, hasznosulása. 12
