Décsey Sándor: Megyei levéltárak a világhálón. Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. 50–56.

lusztrációk. Néha azonban olyan érzése támad az érdeklődőnek, hogy csak azért került fel az intézménytörténet, mert „másnak is van, legyen nekünk is". Minden levéltár elérhetősége könnyen megtalálható a weblapokon. Központi telefonszám, faxszám, e-mail cím, postacím. Sok esetben a megközelíthetőség (autóval, tömegközlekedéssel) is szerepel, néhány helyen térképpel kiegészítve. Munkatárslista egy kivételével mindegyik oldalon található. Van, ahol csak névsor (4 db), egy helyen telefonszámokkal kiegészítve, 5 esetben pedig az e-mail címek is fel vannak tüntetve. Hét levéltár érezte fontosnak, hogy a tudományos dolgozók neve mellett kutatási terület és/vagy publikációs lista is szerepeljen. Fond- és állagjegyzék 16 weboldalon érhető el. Ezek minősége és bősége is változó. Van, ahol még nem teljes, de ezt jelzik is a készítők. Két helyen jelölték meg, hogy mely időpont állapotát tükrözik az adatok. Vannak levéltárak, ahol ezen kívül különböző segédletek, repertóriumok is letölthetőek az internetről. Akad olyan, ahol a fondok mellett fel van tüntetve a referens neve és elérhetősége is. A kutatási feltételeket — a nyitvatartási időn túlmenően — az oldalak fele (9) ismerteti. Ezen esetekben kutatási szabályzat és/vagy a vonatkozó jogszabályi előírások ismerhetőek meg az internetről. Van olyan oldal, amely kutatási területet is ajánl, valamint van „gyakran ismétlődő kérdések" rovat, ahol a kezdő levéltárhasználók az alapvető kérdésekre kaphatnak válaszokat. Mindössze 5 levéltár tartja csak szükségesnek, hogy a szolgáltatások díjait már az interneten, kutatás előtt megismerhessék az ügyfelek, 13 helyen ezt csak személyesen tudhatja meg a kutató. Ebben a témában is nagy a „szórás", van, ahol csak az A/4 és az A/3 méretű fénymásolás díja ismerhető meg, de van, ahol a digitalizálás, hites másolat készítés és egyéb szolgáltatások tarifája is elérhető. Fordított a helyzet a kiadványok terén. 13 levéltár érzi fontosnak, hogy kiadványait az interneten is megismerhessék az érdeklődők. Az egyszerű felsorolástól a „fajtánkénti" és a szerzőnkénti bontásig többféle verzióban valósul meg az önreklám ezen — egyszerű és olcsó — formája. Ha a levéltár jelentet meg saját periodikát, az általában önálló rovatban található, több helyen tartalomjegyzékkel együtt. Linkajánló 11 esetben található. Ezek között van, amely mindössze 6-7 linket ajánl, de van olyan is, amely több tucatot. Általában más magyar levéltárak, esetleg a megye más közgyűjteményei és a fenntartó weblapja található meg e menüpont alatt. Örömteli, hogy vannak, akik külföldi magyar, illetve magyar vonatkozású anyagot őrző levéltárakat is szerepeltetnek a linkek között. Van, ahonnan az európai nemzeti levéltárak is csak egy kattintásnyi messzeségre vannak. A többnyelvűség kívánalmainak csak 5 weblap tesz eleget. Esetükben ez általában az általános információkra, elérhetőségekre, néha az intézménytörténetre terjed ki. Van azonban, ahol a kiadványok listája is elérhető a magyaron kívül más nyelven is. Kizárólag német és angol nyelv szerepel a magyar mellett. Szerzői jogi nyilatkozat meglepő módon csak két helyen található, ott viszont rögtön a nyitólapon. További 6 lapon található meg a kis bekarikázott „©" betű, míg 10 levéltár nem tartja szükségesnek a feltöltött anyagok ilyen jellegű védelmét. Az utolsó módosítás időpontját mindössze 4 helyen lehet megtalálni. Pedig a frissítés fontos kérdés, hisz ez alapján könnyebben leszűrhető, hogy mennyire „élő" az oldal. A rendszeres karbantartás, gyakori frissítés növelheti az oldal látogatottságát is. 52