Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. 4–36.
Minden digitalizált irat, fénykép, film vagy hanganyag, térkép, tervrajz, stb. megtekintéséért vagy letöltéséért díjat lehet kérni, mivel ezek a kulturális örökség részét képező eredeti levéltári anyagokról készült, drága másolatok. Azok a felhasználók, akik pénzt, időt, fáradságot nem kímélve, esetleg az ország távoli részéből a levéltárba utazva az eredeti dokumentumokat fizikai valóságukban szeretnék tanulmányozni, természetesen továbbra is térítésmentesen megtehetik, feltéve, hogy az állományvédelmi szempontból megengedett. A digitalizált formátum természetesen olyan eredeti, felbecsülhetetlen eszmei értékű levéltári anyagokat is hozzáférhetővé tesz a nagyközönség széles rétegei számára, amelyekről a legtöbb ember már az általános iskolában hallott, de sohasem látott. Ez jelentékenyen hozzájárulhat a nemzeti értékek és identitástudat megőrzéséhez is. A családtörténeti kutatás világszerte, így Magyarországon is egyre népszerűbb időtöltés, ennek megfelelően jövedelmező üzletág is. A levéltárak, melyek a kutatásokat költséges technikai eszközökkel és még költségesebb humán erőforrásokkal támogatják, ezekből a jövedelmekből semmilyen formában nem részesülnek. A családtörténeti források internetes változatának hozzáférhetővé tételével, genealógiai kutatást segítő kiadvány készítésével, forrásismertetésekkel, levéltár-használati kurzusok szervezésével lehetne ezen a helyzeten változtatni. A már oly sokszor emlegetett korszerű és hatékony, azaz professzionális marketing és PR-tevékenység révén a levéltárak tőkeerős üzleti partnereket csábíthatnának magukhoz, illetve web-oldalaikra. A legnagyobb szoftvergyártók és forgalmazók számára bárhol a világon elsőrangú referenciának számít egy országos jelentőségű intézmény, netán országos levéltári hálózat adatbázisainak kiépítése, hálózatának fenntartása vagy számára bármilyen szoftver telepítése, fejlesztése. A rendkívül költséges digitalizálási munkálatokra is kedvezményes ajánlatok igényelhetők külső cégektől. Az elektronikus média részéről már napjainkban is nagyobb igény jelentkezik a levéltárak által őrzött történelmi dokumentumok bemutatására, mint amit a levéltárak jelenlegi állapotukban ki tudnak elégíteni. Jelentős nemzeti ünnepek, évfordulók alkalmából, híres történelmi személyiségekre, eseményekre vonatkozóan, a megfelelően rendezett és feldolgozott levéltári anyagból, megfelelő elektronikus segédletek segítségével könnyen és gyorsan összeállítható anyagokat lehetne a médiának értékesíteni. Ezekből ugyanakkor kiállítások rendezhetők, vagy a médiától függetlenül a piacon értékesíthető ismeretterjesztő, szórakoztató multimédiás csomagok készíthetők. Hogy ez a tevékenység külföldön nem szokatlan, példaként megemlíthetjük a londoni Public Record Office [PRO] „Titanic" csomagját8 , amely a mozifilm óriási sikerét meglovagolva a hajókatasztrófával kapcsolatos eredeti kormányzati dokumentumok másolatait tette közzé, és amelyből eddig — egyenként 75 fontos áron(!) — több mint 1 millió példányt adtak el világszerte. A PRO egyébként is élen jár a nyomtatott és az elektronikus média ügyes felhasználásban. Az 1999-2000-es költségvetési évben a PRO-val vagy az általa őrzött, publikált levéltári anyaggal kapcsolatban több mint 700 cikk, közlemény, riport stb. jelent meg a sajtóban (ebből 100-nál több vezető napilapokban), és maga a levéltár 45 filmes forgatócsoportot fogadott az év során9 . Mindez nagyban hozzájárul a PRO széles-8 Titanic: Report and Transcripts ofEvidence submitted to the British Commission ofEnquiry intő the loss of the SS Titanic. Document Pack. London, 1998. Public Record Office 9 The Forty-flrst Annual Report of the Keeper of Public Records on the work of the Public Record Office 1999-2000 35
