Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. 4–36.
zők felvázolják a magyar levéltárügy jelenlegi informatikai helyzetét is, ami a jövőbeni fejlesztések kiindulási alapját képezi. 2. Az információs társadalom 2.1. Definíciók, jellegzetességek? Információs társadalomnak tekintjük a gazdasági, társadalmi, technológiai fejlődésnek azt a szakaszát, amikor a legfontosabb termelési tényezővé az információ válik. (Szinonimaként használatos a „tudástársadalom" vagy „tudásalapú társadalom" formula is, ahol a tudás az összefüggéseiben fölfogott információ: az előbbi a világban keringő információk általános bőségére, az utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amit a tudás teremt, illetve arra a kézzelfogható szegénységre, amit a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz.4 ) Társadalmi szempontból felértékelődik a tudás és az információ szerepe, illetve minden olyan szolgáltatás, ami az információ megszerzését vagy közvetítését szolgálja. Az információs társadalomban széles rétegek számára válnak elérhetővé az informatikai szolgáltatások. Az egyén versenyképességét, életszínvonalát, részvételét a köz- és társadalmi életben alapvetően az határozza meg, hogy milyen mértékben tud hozzájutni az egyre inkább globális adatcsere útján elérhető információkhoz, illetve hogy milyen sikerrel képes azokat használni. Az információs társadalom legfontosabb szegmensei a következők: távmunka, távoktatás, elektronikus (e-) kereskedelem, e-közigazgatás, e-ügyintézés, e-levelezés, telebanking stb. Az elektronizálás lehetővé teszi a költségek jelentős csökkentését nemzetgazdasági és vállalati szinten egyaránt. A fenti szolgáltatások tehát gyorsabbak, kényelmesebbek és olcsóbbak, mint hagyományos megfelelőjük, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a tevékenységek teljes egészében pótolnák az eredetit, azonban számos területen többletszolgáltatást nyújtanak. Az elterjedt szóhasználat szerint az információs társadalomnak vannak végpontjai, ennek tekinthető minden olyan hely, ahol technikailag biztosítva van a lehetőség a különböző hálózati szolgáltatások elérésére. Az információs társadalom fontos jellemzője a tartalomszolgáltatás. Ennek tekintjük mindazokat az információ-közvetítő szolgáltatásokat, amelyek számítógépes hálózaton érhetők el. 3 Az alább következő definíciók fö forrása: RÓZSÁS PÉTER és ZSIDAI TAMÁS: AZ információs társadalom finanszírozása. Öngerjesztő piaci mechanizmusok és állami szerepvállalás. INCO első magyar internetes folyóirat az információs korról, http://www.inco.hu/incol/infogazd/cikk3.htm . 4 NYÍRI KRISTÓF: Információs társadalom és nemzeti kultúra. INCO első magyar internetes folyóirat az információs korról, http://www.inco.hu/incol/infogazd/cikk3.htm . 6
