Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. 4–36.

eszközökkel rendelkező) munkaállomásokkal kell rendelkezni — a hasznosítás azonban több mint kérdéses volt. Összefoglalva a fentieket megállapíthatjuk, hogy a 21. század hajnalán sem történt meg áttörés, a magyar levéltárosok túlnyomó többsége még mindig nem érti, hogy az in­formatika miatt át kell értékelnünk az eddigi szakmai elveinket, meg kell változtatnunk a munkamódszereinket és gondolkodásunkat. Az érdektelenségre a legjobb bizonyíték az, hogy erről a kardinális kérdéskörről nem alakult ki nyilvános, publikációkban nyomot hagyó szakmai vita, csak néhány szakcikk jelent meg a Levéltári Szemlében, és egyedül a MOL dolgozott ki egy átfogó koncepciót a megvalósítandó információs rendszeréről.5 4.1.2. Informatikai, levéltárosi felkészültség A kis létszámú levéltárak számára a piaci viszonyok miatt nem lehetséges, hogy saját in­formatikust alkalmazzanak, így a gépek felszerelését és karbantartását csak külső céggel tudják megoldani. A MOL és a BFL rendelkezik informatikus szakemberekkel, azonban egyrészt némelyikük szakmai felkészültsége kívánni valót hagy maga után, másrészt a napi feladatokkal olyan fokú terhelésnek vannak kitéve, hogy az a hatékony munkavég­zés rovására megy. Szakemberhiány miatt akadozhat a levéltári szerverek és hálózatok működtetése és karbantartása. Informatikai jellegű álláshellyel egyébként még kilenc megyei levéltár rendelkezik, ami nagyon kevés. Amint azt fentebb említettük, a levéltárosok számítógépes ismereteit alapvetően egyéni érdeklődés és szorgalom határozza meg, az intézmények csak ritkán biztosítják munkatársaik oktatását, ennek megfelelően nagyon kevés levéltáros ért az informatiká­hoz, a többség nem jut túl az egyszerű szövegszerkesztésen. Mivel nincs kellő számú szakember és eszközrendszer (informatikai labor), a levéltári dolgozók képzését külső cégek végzik. Nagy hátránya ennek a megoldásnak, hogy így a levéltárosok éppen a szá­mukra legfontosabb szakrészt, a levéltári informatikát nem tanulják. Az utóbbi időben a MOL tett lépéseket arra, hogy — egy oktatólaboratórium felállítása után — vállalja a ki­mondottan levéltári szakképzést. 4.1.3. Hardver-szoftver A levéltárak számítógépes ellátottsága sokat javult az elmúlt esztendőkben. Több kis lét­számú levéltárban viszonylag hamar elérték, hogy mindenkinek (még a levéltári keze­lőknek is) saját számítógépük lett. Természetesen a gépek technikai paraméterei még in­tézményenként is igen eltérőek — jellemző a görgetett beruházás, amikor az új gépeket vezető munkatársak kapják meg, azok régi gépét pedig a beosztott munkatársak —, a na­gyobb volumenű és egymást gyorsan követő beszerzések viszont lehetővé tették, hogy a számítógépek folyamatosan cserélődjenek. Kellő számú számítógépes kiegészítővel (tin-KÖRMENDY LAJOS: Egy nyitott és rugalmas információs rendszer koncepciója. Levéltári Szemle, 49. (1999) l.sz. 3-13. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom