Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Levéltár és irattár

véltár és az irattár kapcsolata szükségképi. Mig az irattár a folyó ügyvitelben esetlegesen még szükséges iratok hozzáférhetőségét biztosítja, a levéltár ezt a történeti szempontok figyelembevételével teszi. Az esetek többségiben azonban az irattári és a levéltári rendszerezésnek azbnosak a szempontjai. Mindinkább érvényesül az az álláspont, amely az irattárban a holnap levéltárát, a levéltárban pedig a tegnap irattárát látja, vagyis az irattári rendnek a levéltári, azaz a történeti szempontot is szolgálnia kell. Ebből a felismerésből fakad, hogy a modern levéltárakra nemcsak az irattárakban őrzött iratok gondozásának feladata hárul, hanem magának az élő ügyvitel módozatainak kialakításában is részt kell vállalniok: a Szovjetunióban az irattárakat és az iratkezelést a levéltárak szakmai irányítása alá helyezték, az Egyesült Államekban is a levéltárak nemcsak az irattárak munkáját és az iratkezelést, hanem az egész Írásbeli munkát tanácsadás és segítségnyújtás révén figyelemmel kisérik. Legújabb levéltári törvényünk is elrendeli, hogy a törvényben előirt s készülő iratkezelési szabályzatokat az illetékes levéltárak nemcsak megkapják, hanem végrehajtásukat ellenőrizniök is kell. Az irattár és levéltár közötti különbség tehát ma már eltűnt, "mindkettőnek az a rendeltetése, hogy az irat, a közösségnek ez az embereket, korokat térben és időben láncszemként összefüggő alkotása az évek változásában mindenkor maradéktalanul felszínre hozza a benne rejlő értékeket", vagyis mindazt, ami L haladó történetírás, a népgazdaság, a munkásmozgalmak, a feudális kizsákmányoiás története szempontjából felhasználható forrás, vagy pedig az állampolgárok személyi érdekeit szolgálja.