Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Rendezés

sithatjuk ez iratokat iratfajták: szerint is, igy például a genealógiák, gydsKjelentések, öocaeívácok, &ibilisek, szánlak, végrendeletek stb, csoportjait alakithatjuk ki, s ezeken belül az év vagy a betűrend érvényesülhet. A térképek rendezésénél három szempont vehető alapul: a topográfia., a szak és a proveniencia, Proveniencián belül a térképek átvételi rendje lehet az a la p, amelyet korrigálni lehet. Lehet t ipusok s zerirt iae-csoportositani a térképeket: kataszteri, vízrajzi stb. térképek, amelyeken belül a topográfia a további rendezési alapelv. Tervrajzoknál az ábrázolt létesítmények szerinti csoportosítás ezen belül az évrend az alap. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy az úgynevezett darabszintü rendezés alapelveit egy gyűjtemény jellegű anyagnál - elsősorban a térképeknél és tervrajzokná,l - a legjobban lehet érvényesiteni. Ha minden egyes térképet éstervrajzot lajstromozunk és megfelelő mutatót készitünk hozzájuk, akkor a térképek-tervrajzok bármilyen csoportosításánál sokkal eredményesebb munkát végzürk a több példányban készülő mutatókartonok különböző szempontból történő csoportosításával, s ezzel a hutatá.si igényeket is jobban elégítjük ki, Á rendezéssel párhuzamosan bizonyos selejtezési munkát is elvégezhetünk. Duplumokat, üres borítékokat, kitöltetlen űrlapokat, kizárólag az ügyvitelt szolgáló segédletekot - postakönyveket, vétiveket, határidőnaplókat, kézbesitőkönyvet stb, - a rendezés során lehet és kell kiselejteznünk. Ez a selejtezés csak a felesleges iratoktól szabadítja meg az adott iratanyagot, s nem jelent egy meghatározott selejtezési terv szerinti selejtezést. Szükségesnek tattjuk megjegyezni, hogy a rendezési