Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Rendezés

osopoaM»oc.itjuk: mindon esetben csak középszinten rendeztünk. Ha egy ku^«-**+-cXf-^lo.ppw4o.+o

ö

<.3^4ás»> =lyo+*á«A voadszerben levő iratokat alapszámig, vagy alapszámon belül iktatószánig rendezzük, mindkét esetben osak középszinten rendeztünk. Évrendézett iratanyag általában középszinten rendezettnek tekintendő, de ha. az egyazon évből származó iratanyag két-három iratcsomó terjedelmű, tehát a legkisebb raktári egységnél - az iratosomónál - nagyobb, gyakorlatilag szintén középszinten rendezett, holott ilyen esetben meghatározott egyes iratoknak a kutatók rendelkezésére való bocsátása egyáltalában nem egyszerű és gyorsan' lebonyolítható feladat. Minthogy a földszinten rendezettség kevéssé teszi használhatóvá, kutathatóvá az iratanyagot, a darabszintü rendezettséget pedig csak különleges értékű iratanyagnál tűzhetjük ki oélul, általában középszinten rendezünk. Az iratanyag forrásértéke, jellege szabja meg azután azt, hogy adott esetben a középszinten milyen mélységig rendezzük az anyagot, vagyis például adott esetben a fentebb emiitett lehetőségek között melyiket választjuk. Minden középszintű rendezésnek első fázisa annak megállapítása, hogy az iratokon vannak-e olyan jelzetek, amelyek irattári kezelésre, rendezésre, lajstromozásra utalnak. Ha ilyeneket találunk az iratokon, akkor vizsgálnunk kell, hogy a jelzeteknek megfeleő irattári segédkönyvek /iktató, mutatókönyvek/ vagy lajstromok vannak-e, mennyiben teljesek, mennyiben használhatok, Előfordul, hogy az iratokon két vagy több jelzet van, s ilyen esetben azt a rendszert állítjuk vissza, amelyiknek megvannak a segédkönyvei, illetőleg amelyikhez használna-