Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Irattári és levéltári rendszerek

lati, illetve a tudományos kutatási igényeknek., Magánlevéltári rendszerek Nemcsak az államhatalmi szervek, intézmények és vál­lalatok gondoskodtak irataik fennmaradásáról, hozzáférhe­tőségéről, hanem a családok is. Thurzó György és Szanisz­ló nádorok a hozzájuk érkezett beadványokat tárgyi csopor­tokban őrizték, s külön sorozatban osoportosifcották a fo­galmazványaikat ís„ Thurzó Szaniszló prefektusa is a hoz­zá érkezett leveleket havonként csoportosítva együtt tar­totta. A Családi /magán/ levéltárak XVIII-XIX. századi ren­dezései túlnyomó többségükben magukon viselik az iratanyag logikus felépítésére való törekvést: nagy - kisebb - és kis csoportok hierarchiáját c Minthogy akár családi, akár határpereknél vagy a neoacquistioa comissioval szembeni fellépésnél szükség volt a birtokjog bizonyítására, a ren­dezések elsősorban az egyes birtokokra vonatkozó iratok egy-egy csoportba való összegyűjtésében jelentkeztek. A nagybirtokos családok egy-egy uradalmára vonatkozó iratai egy-egy nagyobb tárgyi csoportba kerUltek, az egyes birto­kokra vonatkozóak pedig e nagyobb tárgyi csoportokon belül kisebb egységekbe. Az iratok e kisebb egységekben évren­dezettek, s sorszámozásuk vagy a nagyobb egységekben foly­tatólagos, vagy pedig mindegyik kisebb egységben újrakez­dődő. Tan eset, amikor a nagyobb és kisebb egységeket nem jelölik meg önálló jelzettel, hanem egy-egy nagyobb egysé­gen belül az iratokat folytatólagosan sorszámozzák, s a. kisebb egységek egy-egy jelzet-kontingense fejezi ki az iratok szorosabb összetartozását, és egyszersmind vala­mely nagyobb egységhez való tartozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom