Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT
A levéltári irat és fajtái
A levéltári.-irat és fajtái Az irat fogalma Amikor a különböző levéltár"! cnvikákat, mindennepai faladataink elvégzésének módszertanát meg akarjuk ismerni, elsősorban pontosan meg kell határoznunk, hogy mi tartozik a levéltárak gyűjtőkörébe, ni az az :, anyag ,s , amit meg kell őriznünk, káros behatásoktól meg kell óvnunk, hczzáférhetőségét és használhatóságát folyamatosan biztositanunk kell. Az 1969. évi 27. tvr., illetve annak végrehajtási utasitáca szerint levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratckat, ideértve a kép- és hangfelvételeket. Vagyis minden olyan irott szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és hangjegyet, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármijren anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett /beleértve a gépi adatfeldolgozás után rögzitett adatokat s rendeltetésszerűen az illető személynél vagy szervnél maradt, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. Minthogy nemcsak az idézett felsorolásokban áll első helyen az "irat", az "irott szöveg", hanem levéltárainkban ténylegesen az őrzött anyag zömét is ezek alkotják - amelyek gyűjtését, mint emiitettük, a muzeumok és a könyvtárak is feladatuknak tartják - közelebbről kell az s; irat i; , az ,: irott szöveg" mégha tár o zását vizsgálnunk. Hangsúlyoznunk kell azonban, h^gy az irattan nem része a levéltártudománynak, azonban.ahhoz, hogy az iratokat rendezhessük, selej-