Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Az Országos Levéltár története

Diplomatikai Levéltár /LIQDL/ több mint 39 CCO jkl^vél!,... álló gyűjteményének kialakítása. Ez bizonyos fokig a XIX. század elejei divatos t:

tárgyi elv

i: alapján történő anyagrendesés volt, de feltétlenül érvényesült az időrendesésen alapuló e korbeli forrás feltárás mcgkön

v

jyitésére való törekvés is, amit az okleveleknek a bennük emiitett vagy- átírt legkorábbi oklevél kelte szerinti elhelyezése is igázni. Az Országos Levéltár korszerűtlen és szük elhelyezése mindinkább gátolta fejlődését, rendeltetésének, feladatainak teljesítését, s igy 1913-ban megkezdődött a Bécsikapu téri palota építése, amely az első világháború végére készült el. Utána azonban még évekig magánlakásokul és különböző hivatalok elhelyezésére szolgált, s csak 1923ban sikerült az Országos Levéltárnak birtokába venni ugy, hogy a III-IV. emeleti irodahelyiségek és raktártermek a Hadilevéltár elhelyezésére szolgáltak. Ekknrra. azonban már az 1922. XIX. tc. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt létrehozta az Országos Gyűjteményegyetemet, amely a Magyar Nemzeti Múzeum, az tfrszágos Magyar Szépművészeti Múzeum és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum mellett az Országos Levéltárat is magában foglalta. Vagyis az Országos Levéltár kikerült a Belügyminisztérium fenahatósága alól, ám az a szakvéleményezési feladatkör, amely az előző évtizedekben tetemes munkaidőt és erőt i— génybevett, 1945-ig változatlanul megmaradt. Az említett törveny egyébként az Országos Levéltár feladatává tette a minisztériumnak és más központi•főhatóság, k 32 évnél régibb iratainak átvételét. Ez azonban ujabb tehertételt jelentett - noha helyszűke következményeképpen csak kis mértékben történt az iratok törvényszabta átvéte-