Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A magyarországi levéltárak története

maradandó' értékű iratanyagát. 1963 óta működnek / jelenkies msgssünőben vannak/ járál si levéltárak, amelyek a járáshoz tartozó kötegek- tanácsaitól veszik át az öt évnél idősebb iratokat, majd pedig ujabb öt év elteltével végrehajtott selejtezés után adják át az illetékes megyei levéltárnak. A fennálló rendelkezések szerint a levéltárak általá1 1 ban a tiz évnél idősebb átselejtezett iratokat veszik át csak megőrzésbe, azonban az azokban őrzött, az ügyvitelben esetlegesen még szükséges iratokat, például terveket, hoszszulejáratu szerződéseket az iratképző szerv megfelelő, két példányban készitendő jegyzékkel továbbra is visszatarthatja. Az emiitett törvényerejű rendelet a levéltárak gyűjtőkörét kiterjesztette a kép-- és hangfe Ívé telelőre és beleszólási j>"got biztosított az iratkezelési rendszerek kialakításában és azok végrehajtásának ellenőrzésébe. A rendelet egyes intézkedéseit a megfelelő fejezetekben ismertetjük, s igy ehelyütt ann&k részletes ismertetésére nem térünk ki. Irodalom: Bónis György: A közhitelesség szerve Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak. Levéltári Szemle, 1964. /XIV/ évf^pÍLBTsk.l. Degré Alajos: A magyarországi vármegyei levéltárak törf ' ténete. Levéltári Szemle, 1964. /XIV./ évf. 96.; sk.l. Pelhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története. Levéltári Szemle, 1965. /XV/ évf7VTl5. sk.l. Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának munkája és feladatai /Erdélyi Tudományts Püzetek, 133. sz./