Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A magyarországi levéltárak története

gyeiéinek milyen súlyos következményei lettek, Az 1945-ben megindult levéltár—montési munkáknak nem volt meg az elc'ké szitó' bázisa, s a levéltárok őrzési helyei, forrásértékei többnyire ismeretlenek voltak. A családi levéltárak tömege maradt a hadmüveletek következtében gondozatlan, és semmisült meg, holott megfelelő nyilvántartás esetén számos közülük megmenthető lett volna, 1949-ben a hitbizományok eltörlésével a hitbizományi levéltárak is állami iulajdoaba kerültek, begyűjtésükről, biztonsága helyezésükről gondoskodni-kellett. Az 1950. évi 29, törvényerejű rendelet először m: ndotta ki az állam felügyeleti jogát az országban levő teljes levéltári iratanyag fölött

} s létrehozta a Levéltárak országos Központját, amelyhez nemcsak az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a minisztériumok és más országos hatáskörű intézményeket őrző Országot Levéltár tartozott, hanem a többi közhivatal, közintézmény és közületi vállalat iratanyagát magában foglaló kerületi levéltár is. Vagyis a régi megyei és városi levéltárak és anyaguk beolvadnak a kerületi levéltárakba,. A kerületi levéltárak létesítése elmaradt ugyan, de feladatkörüket 1952-től 21 állami levéltár látta el, A levéltárak egyébként a Művelődésügyi Minisztérium fennhatósága alá kerültek — csak 1956-ban tartoztak a Minisztertanács alá* A tvr* eredményeképpen a vállalati és üzemi levéltáraknak a háborús cselekmények és az államosítások után még megmaradt részeit biztonságiba lehetett helyeznij s ez tette lehetővé a Központi Gazdasági levéltár 1953-ban történő megszervezés ét „ Ugyancsak a tvr.-nek alapján a hiteleshelyi országos levéltárak a kathelikus egyház levéltáraiból átkerültek az illetékes kerületi, illetve megyei levéltár őrizetébe, Az egyházi levéltárakat ás a különleges értékkel bíró családi levéltárakat nemzeti