Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A magyarországi levéltárak története

Bár a vármegyékben - tudomásunk szerint - már a XIV. századtól kezdve vezettek registrum_kat, sem ezek, sem a Mohács előtti okleveles anyag levéltáraikban nem maradt r-r_._ Pia a vármegyei levéltárban van ma 1526 előtti oklevél, az a megyebeli nemes családom révén később került oda. Kevés megye iratanyaga nyúlik vissza a XVI. századig. A legkorábbi megyei jegyzőkönyv — 150.-ból - Zólyom megye levéltárában maradt fenn, A legtöbb megye iratanyaga még a XVIII, század közepén is rendezetlen volt. A megyei levéltárak kialakulásának, megszervezésének legfőbb akadálya az volt, hogy a megyeszékhely évszázadokon keresztül nem volt rögzitve, idők folyamán a megyében két-három város is szolgált a megyei igazgatás székhelyéül, a megyei közgyüléseket és birói székeket hol az egyik, hol a másik helyen tartották. A döntő fordulatot az 1723. évi 73. tc. hozta - tehát az országos levéltár, az . archivum regni megalapításával egyidőben -, amely elrendelte, h;-gy minden megye épitsen megyeházát, s abban a levéltár szárnak, a megfelelő helyiséget biztosítson. Az 1729. évi 25. tc. egy lépéssel tovább menve elrendelte, hogy a megyei tisztviselők hivatali irataikat minden év végén szolgáltassák be a levéltárnak. A főispánok részére 1752. április 21én kelt utasitás a megyei levéltár iratainak rendezését, az 1768. november 21-én kelt pedig mutatózását irta elő. Városi levéltárak A városi levéltáraknál - mint mondottuk - más volt a helyzet. .Ezekben a közigazgatás folyamatos volt, a "városháza" már a várossá emelkedés pillanatától kezdve fennállott, s a városi tanács a vár^s kiváltság- és adományleveleinek; valamint pecsétjének biztonságos megőrzéséről kezdettől fogva nagy gondot fcrditott, vagyis a városházán ál-