Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Iratvédelem

azt okozza, hogy. a papir nogrcpeöcsik és lepattogzik. Meg koll jegyezni, hogy nagy alakú térképeket és tervrajzokat restauráláskor rendszerint nen állítják vissza eredeti alakjukba, hanen alkotó elenőire /eredeti popirivekre/ bontva hagyják. Szükség esetén a szelvények összeillesztése nen jelont különösebb problémát, kezelésük viszont egyszerűbb. MikrőliInczés Az iratvédelemnél kapcsolatban kell beszélnünk a nikrofilnezésről, amelynek azonban jelentősége nesszé túlhaladja, az egyszerű iratvédclen kereteit. A nikroíilnct logroii fényképész találta fel, s először Párizs 1870. évi ostrománál alknlnazták, amikor postagalanbokkal sok ezer mikrofilmet küldtek a védőknek, okik az üzenet.ek.et falra vetítve olvasták. Az úgynevezett Leico készülékek első modelljét Barnack 1914-ben készitette el, tömeges gyártása azonban csak az első világháború után kezdődött meg. Ma már világszerte a levéltárakban automatikus felvételező készülékek vannak, amelyek óránként 2500 iratot is kéjesek felvételezni annak ellenére, hogy a levéltári irotok nind a -forrnátun, nind anegvilágitásl idő szükségesséé ge gének különbözős Következtében csak lassabban felvételezhetek, A gépek párhzamosan két 30 méteres tekercsre felvételeznek, s a felvevőgépekhez alkalmas előhívó gépek teljesítő képessége óránként 120 néter. A filnek részben perforáltak, részben perforálotlo nok, s 16 vagy 35 nillinéter .széle sségüok. Mind általánosabbá a 35 milliméteres perforálatlan filnek lesznek, ugyanis a 16 nillinéteres filmeknél a kicsinyítés túlságosan nagy, azonos karcolás esetén ezeknél 3-5 betű is olvashatatlanná válik, nig a 35 milliméteresnél csak egy. Vannak olyan gépek, ahol a felvételezendő i*a-