Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Iratvédelem

kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények továbbra is -,y-j , hetik, a-.önben a Művelődésügyi Minisztérium Xev<51-fcd3?i Iga£gatóság.ának bejcortési kötolosottséggcl -tartoznak. Magánszemélyek is kötelesek a birtokbavételt követő harminc .napon belül a nem személyi vonatkozású iratokat bejelenteni, beleértve r. magyar vonatkozású külföldön őrzött anyagról bármilyen technikai eljárással készült másolatokat /reprodukci ókat/. A bejelentett iratanyagot a. levéltári Igazgatóság esetenkénti megbiztatása alapján az illetékes levéltár felülvizsgálja, s indokolt esetben javaslatot tesz védetté nyilvánítására. A védett anyag birtokosát az elhelyezés, az őrzés és a kezelés meghatározott módjára lehet kötelezni, s biztosítania kell, hogy az iratanyagban az illetékes levéltár ajánlásával tudományos kutatás lcho ts áges legyen. Ha nem tudja a kutatást rendszeresen megállapított időben biztosítani, akkor vállalnia kell, hogy a kutatási igény esetenkénti Írásbeli közlésekor a kutatóknak munkájukhoz szükséges méltányos kutatási időt biztosit, Nem köteles azonban kutatási lehetőséget biztosítani, ha az saját vagy közeli hozzátartozója személyi jogait sérti. Ha az illetékes levéltár megállapítja, hogy a védett anyag elhelyezésének, őrzésének, kezelésének megfelelő módjáról a tulajdonos nem gondoskodik, a védett anyagnak általános levéltárba való beszállítását javasolja. Az országból iratokat kivinni akár ideiglenesen, akár véglegesen csak a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével szabad, ideiglenesen meghatározott időtartanra, véglegesen előzetes filmre— vétellel. A védett anyag feletti tulajdonjog sértetlenül negna— rad ugyan, de az államnak elővételi joga van, ha tulajdonosa ellenérték melletti átruházására kér engedélyt, vagy