Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Dégi István: A főváros és a megyék pártarchívumai

anyagot tárolnak. A regisztratúra jellegű irategyütteseken kívül személyi iratokat és viszszaemlékezéseket is átvesznek és őriznek az archívumok. Ezek megyénként és esetenként változó — általában viszonylag kis — menynyiségek, de szintén jelentős forrásértékűek. Az archívumokban fond, csoport (állag) és őrzési egység szintű iratnyilvántartási rendszer érvényesül. A nyilvántartásból naprakész állapotban leolvashatók az archívumi iratok legfontosabb adatai. Jelentős eredménynek mondható, hogy 1984-ben — egységes szempontok alapján — minden archívum elkészítette csoport (állag) szintű fondjegyzékét. A helyi archívumok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy — alapvető politikai funkciójuk ellátásán kívül — az őrizetükre bízott iratanyagot a tudományos kutatás számára is felhasználhatóvá tegyék. A pártlevéltárak gyakorlatában is a fondelv alapján történik az iratok rendezése. Ezek alapján mind az MKP, MDP, mind az MSZMP fondjainak rendezése során a strukturális alapelvet érvényesítették. A szabály alól csupán annyi a kivétel, hogy az MKP fondok rendezése során lehetőséget teremtettek tematikus csoportok létrehozására is. (Földosztás, államosítás, hároméves terv stb.) A pártdokumentumok iránt több oknál fogva is széles körű kutatói érdeklődés mutatkozik. A pártlevéltári anyagban levő információkat a kutatók szívesen használják. Megfelelő ajánlás alapján a megyei pártbizottság illetékes titkára engedélyezheti a kutatást. A pártlevéltárak nagy forrásértékű iratanyaggal rendelkeznek. Az előzőekben történt már említés a regisztrúra jellegű fondókról, a továbbiakban megkíséreljük, hogy tájékoztatást adjunk e fondok fontos irategyütteseiről. A Magyar Kommunista Párt megyei, alsóbb szervei és szervezeteinek fondjai (időhatárai 1944/45—1948. május) mennyisége az egyes megyéktől függően változik, 0,5 ifm-tői 2 ifmiig terjed. Kivétel a budapesti archívum, ahol 15 ifm. iratot őriznek az MKP fOndjaiból. Főbb csoportjai: — vezetőtestületi ülések anyagai (VB—PB), — a kádermunkával, — a párt- és tömegszervezéssel, — az agitációs és propagandamunkával, — a szövetkezetpolitikai munkával, — a szakszervezetekkel, — az ifjúsági és nőmozgalmakkal, — a pártgazdálkodással (tagdíj, pártvállalatok stb.) — és végül az alapszervezetek vezetőségi és taggyűléseiről készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatos iratok. Az MKP fondjaira általánosan jellemző, hogy döntő többségük a pártszervekben és -szervezetekben készült és ezek tevékenységéről szól. Elvétve előfordulnak más szervek vagy személyek által készített és a párt szerveinek megküldött irategyüttesek is. Iratszintig rendezettek, kivéve a budapesti archívumban levő MKP kerületi és alsóbb szervi iratanyagait. Az iratokban jórészt tükröződik minden, ami a társadalmi élet helyi vonatkozásai szempontjából általánosan és konkrétan is jellemző. Jó eredményekre számíthat a kutató, ha a térség felszabadulásának körülményeit, a legális kommunista párt és a tömegszervezetek megszerveződését kívánja feltárni. A Nemzeti Bizottságok létrejöttére és működésére vonatkozóan is jelentős adatforrás található. Igen gazdag az anyag a helyi hatalmi szervek működéséről, különösen, ha a rendőrség megszervezéséről és tevékenységéről kíván a kutató adatokat feltárni. Több archívumban tartalmazza ez az anyag az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjainak megválasztásával kapcsolatos iratokat, az egyes helységek felszabadulásáról szóló dokumentumokat, a földigénylés, a földosztás és telekkönyvezés eredményes megoldásáért folytatott küzdelmet is. Az 1945ös nemzetgyűlési választásokra alig található adat, annál több és részletekbe menő forrás van az 1947-es választási küzdelmekre. Amíg a Baloldali Blokkról szinte alig található adat, annál több a pénzügyi stabilizációról, a forint védelméről szóló dokumentum. Ugyancsak eredményesen kutatható a hároméves tervre vonatkozó, valamint az iskolák államosításával kapcsolatos téma is. A párt belső életének, szervezeti, politikai, ideológiai fejlődésének egyes fázisai nyomon követhető, mindenekelőtt a megyei PB anyagaiban. Ez már kevésbé tükröződik az alsóbb pártszervek és a pártalapszervezetek irataiban. Gazdag az anyag a két munkáspárt helyi szervei és szervezetei egyesüléséről. Ez utóbbi irategyüttesekben találhatók adatok a munkáspártok együttműködéséről vallott helyi felfogásról, esetenkénti megnyilvánulásokról. Annak a kutatónak, aki az időszak többi koalíciós pártjairól és tevékenységéről kíván adatot feltárni, más forrásőrző helyet kell először igénybe venni. A pártarchívum dokumentumanyaga csak adalékul szolgálhat ilyen témák feltárásához, de leginkább is a pártok negatív — nem egyszer erősen eltúlzott •—• tevékenységének taglalására szorítkozik. Ez persze nem véletlen, mivel az üyetén megítélés tartozéka volt a kommunista tömegpropaganda munkának, különösen a hatalom meg